Több egyetemen is újabb korlátozások léptek életbe

Egyre több magyar egyetemen tesznek lépéseket a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében. A Pécsi Tudományegyetemen felfüggesztik a klinikai gyakorlati képzést és a Pannon Egyetemen is új szabályt vezettek be.

  • Eduline

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) március 11-től határozatlan időre felfüggeszti a klinikai gyakorlati képzését – számolt be a legújabb egyetemi korlátozásról a bama.hu.

Ezzel az intézkedéssel a PTE szeretné megőrizni a betegek, az egyetemi hallgatók és a dolgozók biztonságát, valamint szeretnék fenntartani az eddig megtett megelőző intézkedések hatékonyságát. A klinikán kívüli, elméleti egészségügyi oktatást a korlátozás nem érinti, vagyis minden más órát megtartanak az egyetemen.

A Pannon Egyetem hallgatóinak is hozzá kell szokniuk egy jelentős változáshoz, ugyanis az egyetem nem engedélyezi semmilyen 100 főnél nagyobb rendezvény megtartását a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében – olvasható az egyetem Hallgatói Önkormányzatának Facebook oldalán.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen illetve a Szent István Egyetemen is óvintézkedéseket vezettek be a külföldi kiutazások miatt. De az ELTE és a Corvinus Egyetem is hasonló kéréssel fordult a hallgatókhoz. Az ELTE körlevelében azt kérte, hogy aki a Rómától északra fekvő területeken járt, maradjon otthon két hétig, a Corvinuson pedig azt kérték, hogy ha lehet, csak halaszthatatlan esetekben utazzanak Észak-Olaszországba. 

Később otthoni karanténba küldték az ELTE Természettudományi Karának 25 tanárát, akik a Semmelweis Egyetemen is oktatnak. A Pécsi Tudomány Egyetemen utazási tilalmat rendeltek el és több egyetemi programot is elhalasztottak. De a Műegyetemi Állásbörzét is lefújták.

Azóta arról is írtunk, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem újabb körlevelet küldött a hallgatóknak, amiben arról értesítik őket - habár órák továbbra is lesznek -, határozatlan időre minden nem "elengedhetetlenül szükséges", 50 résztvevő feletti eseményt elhalasztanak. Ezen felül szintén határozatlan időre felfüggesztik az egyetemi könyvtár olvasótermi szolgáltatásainak használatát is.

Eddig még nincs döntés: mi történne, ha rendkívüli tanítási szünetet rendelnének el?

A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.