Elhalasztják a Műegyetemi Állásbörzét a koronavírus miatt

Az 50. Műegyetemi Állásbörze eredetileg 2020. március 18-19. között került volna megrendezésre, de a Műegyetemi Állásbörze szervezői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőségével közösen úgy döntöttek, hogy elhalasztják a rendezvényt a koronavírus miatt. Az új időpontról a szervezők a későbbiekben adnak majd tájékoztatást.

  • Eduline

A közleményben azt írták, a Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tájékoztatásait is figyelembe véve - különösen a tömegrendezvények kapcsán felmerülő fokozott fertőzésveszélyre való tekintettel - a Műegyetemi Állásbörze szervezői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőségével közösen úgy döntöttek, hogy elhalasztják a rendezvényt.

A Műegyetemi Állásbörze mintegy 150 kiállítója több ezer hazai és külföldi állást és szakmai gyakorlati lehetőséget kínál hallgatóknak, pályakezdőknek és tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak.

Mint írták, hazánk legrangosabb állásbörzéje minden alkalommal több ezer látogatót vonz naponta és a kiállítók közel ezer munkatársa venne részt rajta. A vírust és a terjedését illetően jelenleg napról napra változó helyzetben a szervezők nem tehetik ki a BME hallgatóit, a kiállítókat és látogatókat egy esetleges fertőzésveszélynek, ezért a járvány lecsengéséig elhalasztják a rendezvényt.

Utazási tilalmat rendeltek el a Pécsi Tudományegyetemen

Több új óvintézkedést is bevezettek a Pécsi Tudományegyetemen a koronavírus magyarországi megjelenése miatt. Teljes utazási tilalmat rendeltek el a dolgozóknak, illetve több egyetemi programot is elhalasztottak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.