Elhalasztják a Műegyetemi Állásbörzét a koronavírus miatt

Az 50. Műegyetemi Állásbörze eredetileg 2020. március 18-19. között került volna megrendezésre, de a Műegyetemi Állásbörze szervezői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőségével közösen úgy döntöttek, hogy elhalasztják a rendezvényt a koronavírus miatt. Az új időpontról a szervezők a későbbiekben adnak majd tájékoztatást.

  • Eduline

A közleményben azt írták, a Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tájékoztatásait is figyelembe véve - különösen a tömegrendezvények kapcsán felmerülő fokozott fertőzésveszélyre való tekintettel - a Műegyetemi Állásbörze szervezői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetőségével közösen úgy döntöttek, hogy elhalasztják a rendezvényt.

A Műegyetemi Állásbörze mintegy 150 kiállítója több ezer hazai és külföldi állást és szakmai gyakorlati lehetőséget kínál hallgatóknak, pályakezdőknek és tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak.

Mint írták, hazánk legrangosabb állásbörzéje minden alkalommal több ezer látogatót vonz naponta és a kiállítók közel ezer munkatársa venne részt rajta. A vírust és a terjedését illetően jelenleg napról napra változó helyzetben a szervezők nem tehetik ki a BME hallgatóit, a kiállítókat és látogatókat egy esetleges fertőzésveszélynek, ezért a járvány lecsengéséig elhalasztják a rendezvényt.

Utazási tilalmat rendeltek el a Pécsi Tudományegyetemen

Több új óvintézkedést is bevezettek a Pécsi Tudományegyetemen a koronavírus magyarországi megjelenése miatt. Teljes utazási tilalmat rendeltek el a dolgozóknak, illetve több egyetemi programot is elhalasztottak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu