Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Politikusneveldeként is működnek az egyetemi hallgatói önkormányzatok, amelyek újabban főleg a Jobbiknak jelentenek utánpótlást - írja a HVG.
Oszkó Péter (pénzügyminiszter) fölényesen győzött Gémesi Ferenc (a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára) ellen – igaz, ez nem mostani költségvetési vitában történt, hanem 1996 márciusában, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Az akkor alakult ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki posztjáért két jelölt indult, a jogi kar hallgatói szervezetét vezető Oszkó és a bölcsészkart képviselő Gémesi. Mindketten kitérővel kerültek a politika élvonalába. Gémesi külügyi szakmai karriert indított, míg Oszkó jogászként pénzügyi társaságok vezetésében tevékenykedett.
A hallgatói önkormányzatokban (HÖK) már akkor is „megnyilvánultak a politika árnyoldalai, finoman szólva sem mindig a szakmaiság volt az elsődleges szempont” – mondta Oszkó egy éve a HVG-nek. Ettől függetlenül persze a mai pénzügyminiszter jó terepnek tarthatta a hallgatói érdekképviseletet, hiszen később a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke is lett, majd az e szervezet és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által alapított Agora Kht. ügyvezetőjeként gyűjtögette pénzügyes tapasztalatait.
A cikk folytatását elolvashatod itt.Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.