Diákképviselőkből politikusok

Politikusneveldeként is működnek az egyetemi hallgatói önkormányzatok, amelyek újabban főleg a Jobbiknak jelentenek utánpótlást - írja a HVG.

  • Eduline

Oszkó Péter (pénzügyminiszter) fölényesen győzött Gémesi Ferenc (a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára) ellen – igaz, ez nem mostani költségvetési vitában történt, hanem 1996 márciusában, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Az akkor alakult ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöki posztjáért két jelölt indult, a jogi kar hallgatói szervezetét vezető Oszkó és a bölcsészkart képviselő Gémesi. Mindketten kitérővel kerültek a politika élvonalába. Gémesi külügyi szakmai karriert indított, míg Oszkó jogászként pénzügyi társaságok vezetésében tevékenykedett.

A hallgatói önkormányzatokban (HÖK) már akkor is „megnyilvánultak a politika árnyoldalai, finoman szólva sem mindig a szakmaiság volt az elsődleges szempont” – mondta Oszkó egy éve a HVG-nek. Ettől függetlenül persze a mai pénzügyminiszter jó terepnek tarthatta a hallgatói érdekképviseletet, hiszen később a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke is lett, majd az e szervezet és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által alapított Agora Kht. ügyvezetőjeként gyűjtögette pénzügyes tapasztalatait.

A cikk folytatását elolvashatod itt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.