Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Jövő szeptembertől radikálisan átalakul a szakképzés: mi lesz a szakmaszerzés ingyenességével?
Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet - többek között az összes érettségire épülő képesítést - pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. Cikksorozatban dolgoztuk fel a szakmalista változását a különböző képzési területeken: ezeket és a szakképzés átalakításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az átalakítás az OKJ-s képzések ingyenességére nem lesz hatással: az első két szakképesítést iskolai rendszerű képzésben továbbra is díjmentesen lehet majd megszerezni. Ez mindenkire vonatkozik, azokra is, akiknek érettségijük vagy felsőfokú végzettségük van, az OKJ-s képzés pedig az állami ösztöndíjas félévekbe sem számít bele.
Ha tanfolyami formában szeretnétek még a változtatások életbe lépése előtt szakmát szerezni, érdemes minél előbb szétnézni a felnőttképzők kínálatában. Az iskolarendszeren kívüli képzésekért ugyan fizetni kell, rugalmasabbak és gyorsabbak, mint az iskolai rendszerű képzés. A választáshoz itt találtok segítséget:
Már nem sokáig szerezhettek OKJ-s képesítést tanfolyami formában: íme, a tudnivalók
Az OKJ-s képzés keretében oktatott szakmák nagy részét nemsokára már csak iskolarendszerű képzésben tanulhatjátok. Mutatjuk, hogyan szerezhettek képesítést jelenleg egy tanfolyam elvégzésével, amelyért ugyan fizetni kell, de rövidebb és jobban igazodik a munkaidőhöz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.