OKJ: az új rendszerben is ingyen szerezhetitek meg az első szakképesítést?

Jövő szeptembertől radikálisan átalakul a szakképzés: mi lesz a szakmaszerzés ingyenességével?

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet - többek között az összes érettségire épülő képesítést - pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. Cikksorozatban dolgoztuk fel a szakmalista változását a különböző képzési területeken: ezeket és a szakképzés átalakításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt találjátok

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az átalakítás az OKJ-s képzések ingyenességére nem lesz hatással: az első két szakképesítést iskolai rendszerű képzésben továbbra is díjmentesen lehet majd megszerezni. Ez mindenkire vonatkozik, azokra is, akiknek érettségijük vagy felsőfokú végzettségük van, az OKJ-s képzés pedig az állami ösztöndíjas félévekbe sem számít bele.

Ha tanfolyami formában szeretnétek még a változtatások életbe lépése előtt szakmát szerezni, érdemes minél előbb szétnézni a felnőttképzők kínálatában. Az iskolarendszeren kívüli képzésekért ugyan fizetni kell, rugalmasabbak és gyorsabbak, mint az iskolai rendszerű képzés. A választáshoz itt találtok segítséget:

Már nem sokáig szerezhettek OKJ-s képesítést tanfolyami formában: íme, a tudnivalók

Az OKJ-s képzés keretében oktatott szakmák nagy részét nemsokára már csak iskolarendszerű képzésben tanulhatjátok. Mutatjuk, hogyan szerezhettek képesítést jelenleg egy tanfolyam elvégzésével, amelyért ugyan fizetni kell, de rövidebb és jobban igazodik a munkaidőhöz.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.