Mit érdemes átnéznetek, ha úgy érzitek, a matek nem az erősségetek? Hogyan lehet a legkönnyebben pontokat szerezni a vizsgán? Cikksorozatunk hatodik – és egyben utolsó – részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Már tényleg a véghajrában vagyunk, és néhány nap múlva megmutathatjátok, mi mindent tudtok matekból, most viszont azokra is gondoltunk, akiknek még szükségük lenne egy kis bátorításra a vizsgához. Ahogy már megszokhattátok, most is Krasznai Blanka, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője volt a segítségünkre, akit arról kérdeztük, mit tanácsol azoknak, akik félnek az érettségitől, mert úgy gondolják nem annyira jók matekból?
„Ha valaki alapvetően fél az érettségitől, az azért lehet, mert úgy érzi, hogy nem tud eleget vagy nem készült eleget” – mondta Blanka, aki úgy véli, mindez kiküszöbölhető a minél több gyakorlással. Ha pedig konkrétan tudjátok, melyik témakör a mumus, abból még ennél is több feladatot érdemes megoldanotok. Ugyanakkor az SG matek szekcióvezetője azt is hozzáteszi:
Szerintem egyébként az egyáltalán nem gond, ha egy kicsit félnek a szituációtól, de ha a tudásuk miatt bizonytalanok, akkor még mindig van egy kis idő arra, hogy ezt feltornázzák, és sokkal jobban sikerüljön a vizsga.
Az utolsó utáni pillanatos gyakorláshoz is ajánljuk a figyelmetekbe például Retkes Péter YouTube-csatornáját, amelyet rengeteg sorstársatok tart életmentőnek. Ez nem csoda, mivel a videóiban úgy magyaráz, hogy még annak is megjön a kedve a matekozáshoz, aki egyébként retteg tőle. Arról a videójáról, amelyben 100 feladatot old meg a matekérettségi első részéből (kevesebb mint három óra alatt), itt írtunk korábban.
Ha pedig egy ismert tanár segítségére hagyatkoznátok, érdemes ellátogatotok a korrepeta.hu-ra, ahol Gerőcs Lászlóval, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnáziumának matematikatanárával készülhettek a középszintű és az emelt szintő érettségire is egy-egy videókurzussal. A középszintű kurzus 20+1 epizódot, az emelt 16+1 epizódot tartalmaz - ezeken a saját tempótokban haladhattok végig.
Hogyan lehet legkönnyebben pontokat szerezni a vizsgán?
Ha tényleg nem érzitek magatokat a matek királyának vagy királynőjének és csupán az a cél, hogy átmenjetek a vizsgán, akkor az első feladatsorra érdemes ráfeküdnetek, mivel itt nem kérdeznek bele olyan mélyen a témakörökbe, mint a második részben, így valamivel egyszerűbb pontokat szerezni. „Erre a részre viszont nem lehet építeni, hiszen ahhoz képest nagyon kevés (csak 30) pontot ér” – hívta fel a figyelmet Blanka, majd azt is hozzátette, akik jobb jegyet – mondjuk négyest – szeretnének, azoknak viszont a második feladatlapon is jól kell teljesíteniük.
Azt mindenképpen javasolja, hogy nézzétek át a „híres” témaköröket, amelyek fixen benne szoktak lenni a vizsgában – ezekről itt írtunk korábban –, mivel „az ilyen típusú feladatok általában nagyon sok pontot is érnek” – mondta, így ha nem is sikerül hibátlanul megoldanotok őket, de ezekkel értékes részpontokat szerezhettek.
Az SG matematika szekciójának vezetőjével egyébként korábban már beszélgettünk arról, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Átbeszéltük, hogyan érdemes belekezdenetek az érettségin a feladatok megoldásába, és annak is utánajártunk, milyen eszközök tudják a legnagyobb segítséget nyújtani az érettségi alatt. Sőt Blanka arra is felhívta a figyelmet, melyek azok az alapvető hibák, amelyekbe sok vizsgázó beleesik.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
