Milyen számológépet és függvénytáblát vigyetek magatokkal a matekérettségire?

A legális puskák nagyon sokat tudnak segíteni az érettségin. Nincs ez másképp matekból sem, ahova többek között számológépet és függvénytáblát is vihettek magatokkal. De mikor tudnak valóban hasznosak lenni ezek az eszközök? Cikksorozatunk harmadik részében erre keressük a választ.

  • Tóth Alexandra

Krasznai Blankával, a Studium Generale (SG) matematika szekciójának vezetőjével korábban arról beszélgettünk, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Majd átbeszéltük, hogyan érdemes belekezdenetek az érettségin a feladatok megoldásába. Most pedig annak jártunk utána, mik azok az eszközök, amelyek a legnagyobb segítséget tudják nyújtani az érettségi alatt.

A korábbi évekhez hasonlóan a matekérettségire – közép és emelt szinten is – vihettek magatokkal függvénytáblázatot, körzőt, vonalzót, szögmérőt és számológépet (de csak olyat, ami szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas).

Utóbbival kapcsolatban Blanka azt tanácsolja, ha tehetitek, olyat vegyetek, ami például a másodfokú függvényt is kiszámolja – már ilyenek is vannak. „Éppen ezért most már a másodfokú függvény képletére nem is jár pont az érettségin, csak a két gyökre” – tette hozzá.

A függvénytáblázatoknál sem mindegy, milyet visztek magatokkal, mivel kétféle van – a sárga és a fehér színű – és ezek nem teljesen egyformák. „Vannak olyan képletek, amik csak az egyikben, vagy csak a másikban vannak benne, ezért mindenkinek azt ajánlom, hogy mind a kettőből vigyen egyet-egyet a vizsgára” – mondta az SG matek szekciójának vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekbe a függvénytáblákba nem lehet semmit pluszban beleírni, viszont színes kis jelölőket lehet beletenni. „Ez például nagyon hasznos és ezzel a lapozgatást is ki lehet küszöbölni, így nem kell nagyon sokat keresgélni”.

Blanka azt is hozzátette: természetesen az még nem elég, ha nálatok vannak a segédeszközök, ahhoz, hogy valóban hasznukat vegyétek, ezeket tudnotok is kell használni. „Ha valaki konkrétan az érettségi napján találkozik a függvénytáblával először, akkor rengeteg idő elmegy lapozgatásra, keresgélésre”, ezért azt javasolta, hogy a gyakorláshoz most már mindenképpen használjátok a legális puskákat. Sőt azt is kiemelte, az utolsó napokban már az is nagyon fontos, hogy az érettségi feladatokat ne csak szimplán megoldjátok, hanem mindezt időre, szünet nélkül tegyétek, mintha tényleg élesben menne a vizsga.

A felkészüléshez itt ajánlottunk korábban ingyenes kurzusokat, oldalakat, Youtube-csatornákat, és egyéb lehetőségeket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.