Hogyan érdemes beosztani az időt a matekérettségi alatt? Tuti tippek vizsgázóknak

Hamarosan eljön a nagy nap, amikor ott fogtok ülni a feladatsorok felett, és el kellene kezdenetek megoldani őket. De mégis hogyan? Melyik feladatot érdemes először megoldani, és mi az, amit jobb, ha a végére hagytok? Cikksorozatunk második részében többek között a jó időbeosztásnak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

Krasznai Blankával, a Studium Generale (SG) matematika szekciójának vezetőjével korábban arról beszélgettünk, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Most pedig arra kerestük a választ, hogyan érdemes belekezdenetek a matekérettségi megoldásába, és mi a jó időbeosztás titka.

„Elsősorban azt javaslom, hogy fussák végig az egész feladatsort. Nem kell feltétlen rögtön elkezdeni mindegyiken gondolkozni, hogy vajon ezt hogy oldanák meg, de jó, ha nagyjából átlátják, milyen témakörök és feladatok vannak” – mondta az Eduline-nak Blanka, aki szerint ez azért fontos, mert mindenki tudja magáról, melyek azok a feladatok, amelyek nehezebben mennek neki, így már az elején kiderül, mire kell majd több időt szánni.

Innentől kezdve azonban azt ajánlja, hogy az első feladattal kezdjetek, és sorban oldjátok meg őket, ne összevissza. „Viszont, ha elérkeznek egy olyan feladathoz, amit nem tudnak, vagy akár a feladat közepén megakadnak, akkor inkább lépjenek túl rajta és legyen idejük a többi feladatra is, minthogy az adott feladat felett ülve elvesztegessenek 40-50 percet” – mondta, majd hozzátette: inkább azt az egy feladatot ne oldjátok meg végig, minthogy az utána következő három-négybe egyáltalán bele se tudjatok kezdeni.

Melyik feladatsor lesz izzasztóbb?

Az SG matek szekciójának a vezetője azt tapasztalta, hogy inkább a matekérettségi második része szokott nehezebben menni a diákoknak, de mind a két részben lát nehézségeket. „Az első résznél a rövid válaszok miatt nincs lehetőség kifejteni a feladatokat, ezért ha ott nem jó a megoldás, akkor az egész feladatnál elvesztik a pontot” – mondta.

A második rész egyik legnagyobb buktatójának a szövegértést tartja, de szerinte az is nehézséget tud okozni, hogy gyorsan kell váltani a témakörök között, hiszen egy feladaton belül a különböző részfeladatok más-más témába kérdeznek bele. „Az is gyakran előfordul, hogy például egy térgeometriai feladatban észre kell venni egy olyan tételt, vagy egy olyan dolgot, ami közben a síkgeometriához tartozik. Tehát akár egy feladaton belül is előfordulhat, hogy az egymáshoz közel álló témák között váltani kell. Ez a komplexitás az, ami nehezebbé teszi a hosszabb feladatokat” – mondta.

Ha gyakorolnátok még egy kicsit az érettségikre, ezt a cikkünket érdemes elolvasnotok – ebben különböző ingyenes kurzusokat, oldalakat, Youtube-csatornákat, és egyéb lehetőségeket ajánlottunk nektek a felkészüléshez.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.