Témakörök és hibák a matekérettségin: ha nem figyeltek, értékes pontokat veszíthettek

Milyen témakörök okoznak problémát a legtöbb diáknak a matekérettségin? Milyen apró hibákkal szoktak pontokat veszíteni a vizsgázók? Cikksorozatunk negyedik részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

  • Tóth Alexandra

Krasznai Blanka, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetője szerint két nagy témakör okoz a leggyakrabban problémát az érettségizőknek: a kombinatorika, illetve a valószínűségszámítás.

Ennek egyik oka, hogy viszonylag későn tanulják ezeket, illetve nem egy sémára épülnek a feladatok, sok területről kell a tudást használni. Nagyon fontos szerepet játszik a szövegértés is – például, hogy a kombinatorikánál a variációt vagy a kombinációt kell használni

– mondja, hozzátéve: hasonló okokból többeknek a térgeometriával és a síkgeometriával is meggyűlhet a bajuk.

Ha ti is gondban vagytok a korábbiakban felsorolt témákkal, vagy az exponenciális és logaritmusos feladatok mennek nehezebben, esetleg éppen az egyenletekkel álltok hadilábon, érdemes ellátogatnotok a Studium Generale oldalára – amelyet korábban már ajánlottunk –, ugyanis az SG-sek nem egyszerűen összegyűjtötték a korábbi évek érettségi feladatsorait, hanem témakörökre és szintekre (középszint és emelt szint) bontva készítettek belőlük feladatlapokat. Így témáról témára felkészülhettek a jövő heti vizsgára.

Magyarázatra is szükségetek lenne a feladatokhoz? Korábban már mutattunk nektek egy Youtube-csatornát, ahol segítséget is kaptok a matekérettségi megoldásához. A videók leírásából az is kiderül, melyik témakört hanyadik perctől találjátok, így ha nem szeretnétek az összes megoldást végignézni, elég a megfelelő részhez tekernetek.

2+2+2 hiba: az már 6 ponttal kevesebb

Nemcsak a nehezebb feladatokkal lehet könnyen pontokat veszíteni, hanem általános hibákkal is. Krasznai Blanka szerint nagyon tipikus, egy-két pontos hiba, amikor a vizsgázók elfelejtenek kikötést írni, a valószínűséget százalékban adják meg, vagy rossz mértékegységben számolnak. Utóbbi „akkor fordulhat elő leggyakrabban, ha a feladat többféle mértékegységet ad meg, és elfelejtenek átváltani, vagy nem figyelnek arra, hogy mi volt a kérdés, és rossz mértékegységben válaszolnak” – teszi hozzá.

Ugyancsak gyakran előfordul, hogy nem kerekítenek, vagy nem annyi tizedesjegyre, mint ahogy a feladat elvárja.

Ami még szintén típushiba szokott lenni, az a túl szabályos ábra. Ezekből sose szabad kiindulni, hiszen lehet, hogy észrevesznek egy derékszöget, de ez így még nem lesz jó megoldás, ezt matematikailag is bizonyítani kell – mondja.

Az SG szekcióvezetője szerint rengeteg diák elfelejti ellenőrizni a feladatokat, ami azon túl, hogy a hosszabb, kifejtős számolásoknál pontot ér, az összes feladatnál az egyik legfontosabb lépés. Ha számításkor csak egy apró hibát is becsúszik – mondjuk egy plusz-mínuszt elírtok –, akkor azt egészen a feladat végéig nem fogjátok észrevenni, és ha nem ellenőriztek, akkor ez később sem derül ki. „Bár egy ilyen apróbb dolog nem elvi hiba, és nem jár érte az összes pont levonása. Ha egy elvi hibánk van, onnantól már nem kaphatunk pontot a feladatra. Ezt viszont mind csak akkor tudjuk észrevenni, ha a feladat végén ellenőrzünk” – hangsúlyozza Krasznai Blanka.

Az SG matematika szekciójának vezetőjével egyébként korábban már beszélgettünk arról, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Majd átbeszéltük, hogyan érdemes belekezdenetek az érettségin a feladatok megoldásába. De annak is utánajártunk már, milyen eszközök tudják a legnagyobb segítséget nyújtani az érettségi alatt.

magyarérettségiről szóló sorozatunkat itt találjátok, a töriérettségire készülésben pedig ebben a sorozatban segítünk.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.