Valószínűségszámítás, sorozatok, térgeometria: amit érdemes átnézni a matekérettségi előtt

Milyen témákat érdemes átnézni matekból az érettségi előtti hétvégén? Mi az a pont, amikor már el kell engedni a gyakorlást, és a pihenésre kell koncentrálni? Cikksorozatunk ötödik részében ismét Krasznai Blankával, a Studium Generale (SG) matematika szekcióvezetőjével beszélgettünk.

  • Tóth Alexandra

A valószínűségszámítást, a sorozatokat, a statisztikát, a térgeometriát, illetve a koordinátageometriát mindenképpen érdemes átnézni az érettségi előtt, mivel ezek a híres témakörök fixen benne lesznek a vizsgában

– mondta Krasznai Blanka, aki azt is hozzátette: az elmúlt években is ezekkel lehetett a legtöbbször pontokat szerezni.

Az SG matek szekcióvezetője az érettségi előtti utolsó napokra azonban már inkább azt javasolja, azokat a témaköröket ismételjétek, amelyekről tudjátok, hogy nehezebben mennek. „Itt szerintem fontos az is, hogy ne csak feladatot próbáljanak megoldani, hanem ha van olyan témakör, amit nagyon nem értenek, akkor inkább kezdjék legelölről az elmélettel és úgy próbálják felépíteni” – fűzte hozzá.

Ha ti is gondban vagytok a korábbiakban felsorolt témák közül valamelyikkel, vagy az exponenciális és logaritmusos feladatok mennek nehezebben, esetleg éppen az egyenletekkel álltok hadilábon, érdemes ellátogatnotok a Studium Generale oldalára – amelyet korábban már ajánlottunk –, ugyanis az SG-sek nem egyszerűen összegyűjtötték a korábbi évek érettségi feladatsorait, hanem témakörökre és szintekre (középszint és emelt szint) bontva készítettek belőlük feladatlapokat. Így témáról témára felkészülhettek a jövő heti vizsgára.

Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni – de meddig?

Krasznai Blanka szerint egy nappal az érettségi előtt kora délutánig még lehet feladatokat átnézni, viszont a délutánt már ne gyakorlással töltsétek, és ne próbáljátok az anyagot „magatokba tömni”, inkább kezdjetek el lélekben felkészülni a vizsgára. Bármennyire is izgultok, próbáljátok meg kialudni magatokat, és szánjatok időt másnap a reggelire. Szerinte már az is nagyon sokat jelent, ha legalább azon nem kell görcsölnötök, hogy álmosak, éhesek vagy szomjasok vagytok a vizsga alatt.

Az SG matematika szekciójának vezetőjével egyébként korábban már beszélgettünk arról, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Átbeszéltük, hogyan érdemes belekezdenetek az érettségin a feladatok megoldásába, és annak is utánajártunk, milyen eszközök tudják a legnagyobb segítséget nyújtani az érettségi alatt. Sőt Blanka arra is felhívta a figyelmet, milyen hibákat érdemes elkerülni matekból.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.