Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Összegyűjtöttük az idei érettségi első hetének feladatlapjait és megoldásait magyarból, matekból, töriből, angolból és németből.
A szaktanárok szerint az idei magyarérettségi összességében teljesíthető volt, ugyanakkor több diák számára nehezebbnek tűnhetett a korábbi évek feladatsorainál. Különösen a második rész okozhatott meglepetést, ahol a verselemzést gyakorlatilag nem lehetett elkerülni. Több tanár szerint „egyoldalú” volt a feladatsor, mert azok a diákok, akik inkább prózai elemzésben erősek, most nehezebb helyzetbe kerültek. A szövegértési feladatok ugyanakkor a szaktanári vélemények alapján teljesíthetők voltak, és az esszétéma sem számított teljesen váratlannak.
A matekérettségit a legtöbb megszólaló szaktanár korrektnek és a megszokott szintűnek nevezte, ugyanakkor több feladatnál is szükség volt alapos szövegértésre és koncentrációra. A tanárok szerint az idei feladatsorban a halmazelméleti feladat szokatlanul mély volt középszinten, ilyen jellegű példával ritkán találkoztak korábban a diákok. A szaktanárok szerint a vizsga nem volt megoldhatatlan, de a figyelmetlenség könnyen pontvesztést okozhatott. Az emelt szintű vizsgán több diák is stresszesnek és időigényesnek érezte a feladatsort.
A történelemérettségi első részét a szaktanárok inkább közepes nehézségűnek értékelték. A jól felkészült diákok számára a legtöbb feladat nem jelenthetett komoly problémát, bár néhány kérdés alaposabb értelmezést igényelt. Az esszéfeladatokat több tanár kifejezetten kedvezőnek nevezte. A témák között szerepeltek a céhek és Károly Róbert gazdaságpolitikája is, amelyek a tananyag hangsúlyos részei. A szaktanárok szerint inkább a megfelelő terjedelem megtartása okozhatott nehézséget a vizsgázóknak.
Az angolérettségit több szaktanár is nehezebbnek értékelte a tavalyinál. A vélemények szerint több feladat szóhasználata és témája már nem feltétlenül felelt meg egy stabil B1-es nyelvi szintnek, különösen a szövegértési és nyelvhelyességi részeknél. A tanárok szerint ugyanakkor a jól felkészült diákok számára továbbra is teljesíthető maradt a vizsga, viszont több olyan feladat is volt, ahol valódi gondolkodásra és pontos nyelvi tudásra volt szükség.
A középszintű németérettségit a diákok többsége teljesíthetőnek érezte, bár a nyelvhelyességi részben több becsapós feladat is volt. Sokan kiemelték, hogy az íráskészségi témák jól feldolgozhatók és hétköznapiak voltak. Az emelt szinten vizsgázók szerint a feladatsor nehezebb volt, főleg az olvasott és hallott szöveg értésénél. Többen az időbeosztást és az íráskészségi feladatot érezték a legstresszesebb résznek.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.