Összegyűjtöttük az idei érettségi első hetének feladatlapjait és megoldásait magyarból, matekból, töriből, angolból és németből.
A szaktanárok szerint az idei magyarérettségi összességében teljesíthető volt, ugyanakkor több diák számára nehezebbnek tűnhetett a korábbi évek feladatsorainál. Különösen a második rész okozhatott meglepetést, ahol a verselemzést gyakorlatilag nem lehetett elkerülni. Több tanár szerint „egyoldalú” volt a feladatsor, mert azok a diákok, akik inkább prózai elemzésben erősek, most nehezebb helyzetbe kerültek. A szövegértési feladatok ugyanakkor a szaktanári vélemények alapján teljesíthetők voltak, és az esszétéma sem számított teljesen váratlannak.
A matekérettségit a legtöbb megszólaló szaktanár korrektnek és a megszokott szintűnek nevezte, ugyanakkor több feladatnál is szükség volt alapos szövegértésre és koncentrációra. A tanárok szerint az idei feladatsorban a halmazelméleti feladat szokatlanul mély volt középszinten, ilyen jellegű példával ritkán találkoztak korábban a diákok. A szaktanárok szerint a vizsga nem volt megoldhatatlan, de a figyelmetlenség könnyen pontvesztést okozhatott. Az emelt szintű vizsgán több diák is stresszesnek és időigényesnek érezte a feladatsort.
A történelemérettségi első részét a szaktanárok inkább közepes nehézségűnek értékelték. A jól felkészült diákok számára a legtöbb feladat nem jelenthetett komoly problémát, bár néhány kérdés alaposabb értelmezést igényelt. Az esszéfeladatokat több tanár kifejezetten kedvezőnek nevezte. A témák között szerepeltek a céhek és Károly Róbert gazdaságpolitikája is, amelyek a tananyag hangsúlyos részei. A szaktanárok szerint inkább a megfelelő terjedelem megtartása okozhatott nehézséget a vizsgázóknak.
Az angolérettségit több szaktanár is nehezebbnek értékelte a tavalyinál. A vélemények szerint több feladat szóhasználata és témája már nem feltétlenül felelt meg egy stabil B1-es nyelvi szintnek, különösen a szövegértési és nyelvhelyességi részeknél. A tanárok szerint ugyanakkor a jól felkészült diákok számára továbbra is teljesíthető maradt a vizsga, viszont több olyan feladat is volt, ahol valódi gondolkodásra és pontos nyelvi tudásra volt szükség.
A középszintű németérettségit a diákok többsége teljesíthetőnek érezte, bár a nyelvhelyességi részben több becsapós feladat is volt. Sokan kiemelték, hogy az íráskészségi témák jól feldolgozhatók és hétköznapiak voltak. Az emelt szinten vizsgázók szerint a feladatsor nehezebb volt, főleg az olvasott és hallott szöveg értésénél. Többen az időbeosztást és az íráskészségi feladatot érezték a legstresszesebb résznek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
