180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Az érettségi után egy diákkal beszéltünk arról, mennyire érezte nehéznek az idei feladatsort, és milyen eredményre számít.
Réka szerint az íráskészség részben a levelek teljesíthetőek voltak, bár a rövid levélben nem igazán állt hozzá közel az a téma, hogy háztartási munkával kapcsolatos tanácsokat adjon. A hosszú levél viszont a kedvenc évszakáról szólt, amit könnyűnek talált.
A hallás utáni szövegértés részben a második feladatot találta nehezebbnek, a nyelvhelyesség viszont jól ment neki, külön örült annak, hogy nem volt benne olyan feladat, ami a szóképzésre kérdezett rá – ezt a feladattípust sokan nem kedvelik angolból sem.
A szövegértés részben abszolút semmilyen meglepetés nem érte, angolból és németből is sok ilyen feladatlapot töltött ki, úgyhogy jól begyakorolta a feladattípusokat.
Az előző napokhoz képest ma már jóval kevesebben vizsgáztak: német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en.
Ezennel véget is ért az érettségi első hete, alább megtaláljátok a magyar, a matek, és a történelem középszintű érettségik hivatalos megoldásait.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
