Megosztóak a vélemények arról, milyennek érezték a diákok az emelt németérettségit

Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.

Pénteken a németérettségivel zárult az idei vizsgasorozat első hete. Az emelt szinten vizsgázóknak összesen 240 percük volt a feladatsor megoldására. Az Eduline-nak több diák is elmondta, hogyan élte meg a vizsgát.

„A nyelvtan húzós volt”

Luca szerint nem volt könnyű az idei emelt németérettségi, és osztálytársai közül is többen nehéznek érezték a feladatokat.

„A nyelvtan húzós volt” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az íráskészségi feladatok témái kifejezetten jól sikerültek. A rövid esszében filmes témáról kellett írniuk, míg a hosszú esszé középpontjában az okosotthonok álltak. Luca szerint ezek a mindennapi élethez közel álló témák voltak, ezért könnyebb volt róluk véleményt formálni.

A hallott szöveg értését viszont ő is nehéznek találta. Elmondása szerint akadtak olyan részek a hanganyagban, amelyeket nehezen lehetett érteni.

Volt, aki szerint teljesen várható feladatok jöttek

Vivien, aki szintén emelt szinten vizsgázott, jóval pozitívabban értékelte a feladatsort. Szerinte teljesen átlagos, előre kalkulálható feladatok szerepeltek a vizsgán, és összességében nem volt különösebben nehéz.

A hallott szöveg értésénél azonban neki is akadt egy-két rész, amelyet nem sikerült pontosan kihallania.

Az esszéfeladatok közül a rövid írást ő is jónak tartotta, a hosszú esszét viszont már nehezebbnek érezte. Elmondása szerint az okosotthonokról szóló kérdések eléggé hasonlóak voltak, ezért nehéz volt úgy megfogalmazni a választ, hogy ne ismételje önmagát. Ráadásul ekkorra már az időből is kevesebb maradt.

Mikor jönnek a hivatalos megoldások?

Az Eduline pénteken már nem közöli a nem hivatalos megoldásokat. A németérettségi hivatalos javítási-értékelési útmutatóját várhatóan hétfőn teszi közzé az Oktatási Hivatal, ezt követően mutatjuk be mi is.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.