Nem volt meglepetés, a háztartásos feladat nem állt közel hozzám – ezt mondta egy diák a középszintű németérettségiről
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
Pénteken a németérettségivel zárult az idei vizsgasorozat első hete. Az emelt szinten vizsgázóknak összesen 240 percük volt a feladatsor megoldására. Az Eduline-nak több diák is elmondta, hogyan élte meg a vizsgát.
Luca szerint nem volt könnyű az idei emelt németérettségi, és osztálytársai közül is többen nehéznek érezték a feladatokat.
„A nyelvtan húzós volt” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az íráskészségi feladatok témái kifejezetten jól sikerültek. A rövid esszében filmes témáról kellett írniuk, míg a hosszú esszé középpontjában az okosotthonok álltak. Luca szerint ezek a mindennapi élethez közel álló témák voltak, ezért könnyebb volt róluk véleményt formálni.
A hallott szöveg értését viszont ő is nehéznek találta. Elmondása szerint akadtak olyan részek a hanganyagban, amelyeket nehezen lehetett érteni.
Vivien, aki szintén emelt szinten vizsgázott, jóval pozitívabban értékelte a feladatsort. Szerinte teljesen átlagos, előre kalkulálható feladatok szerepeltek a vizsgán, és összességében nem volt különösebben nehéz.
A hallott szöveg értésénél azonban neki is akadt egy-két rész, amelyet nem sikerült pontosan kihallania.
Az esszéfeladatok közül a rövid írást ő is jónak tartotta, a hosszú esszét viszont már nehezebbnek érezte. Elmondása szerint az okosotthonokról szóló kérdések eléggé hasonlóak voltak, ezért nehéz volt úgy megfogalmazni a választ, hogy ne ismételje önmagát. Ráadásul ekkorra már az időből is kevesebb maradt.
Az Eduline pénteken már nem közöli a nem hivatalos megoldásokat. A németérettségi hivatalos javítási-értékelési útmutatóját várhatóan hétfőn teszi közzé az Oktatási Hivatal, ezt követően mutatjuk be mi is.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.