Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en érettségiznek. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre az egyes feladatok megoldására.
Az idegen nyelvi vizsgák minden nyelvből ugyanarra a felépítésre épülnek, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten zajlanak. A négy vizsgarész a következő:
Középszinten 60, emelt szinten 70 perc áll rendelkezésre az I. feladatlap, vagyis az olvasott szöveg értését mérő rész megoldására. A vizsgázók jellemzően négy, hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak – például újságcikkeket, használati utasításokat, menetrendeket, hirdetéseket, leveleket, ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szövegeket –, amelyekhez különböző típusú feladatokat kell megoldani.
A feladatok lehetnek:
A megadott idő leteltével ezt a feladatlapot beszedik, és kiosztják a következőt: a nyelvhelyességi részt.
Középszinten erre 30, emelt szinten 50 perc jut. Ebben a részben azt vizsgálják, hogy a diák rendelkezik-e az adott szinthez szükséges nyelvtani ismeretekkel, megfelelő szókészlettel, és képes-e helyesen használni a nyelvi szerkezeteket.
A feladatok típusa többek között lehet:
Az idő lejártával ezeket a feladatlapokat is összegyűjtik, majd következik a hallott szöveg értése.
Ez a rész általában három feladatból áll, és megoldására közép- és emelt szinten egyaránt 30 perc áll rendelkezésre. A hallott szövegek hétköznapi nyelvezetűek, anyanyelvi beszélők által előadott párbeszédek vagy történetek, amelyek például pályaudvaron, boltban, rádióban, telefonbeszélgetésben vagy interjúhelyzetben hangzanak el, gyakran valamilyen háttérzajjal kísérve.
A szövegeket a diákok kétszer hallgathatják meg: először egyben, majd rövidebb szünetekkel tagolva. A feladatokat – például:
– közvetlenül a hallgatás alatt kell megoldani, külön időkeret nélkül.
Az írásbeli vizsga utolsó része az íráskészség, amely során két szöveget kell alkotniuk a diákoknak, általában egy rövidebb és egy hosszabb levél formájában. A feladatokhoz kapcsolódó szempontokat a vizsgalap tartalmazza.
A lehetséges szövegtípusok:
A szövegalkotásra középszinten 60, emelt szinten 90 perc áll rendelkezésre. Ez az egyetlen vizsgarész, ahol szótár használható (egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár), amelyről a vizsgázónak magának kell gondoskodnia.
Középszinten az írásbeli vizsgán összesen 117, emelt szinten 120 pont szerezhető.
Középszinten:
Emelt szinten: minden vizsgarész 30 pontot ér.
A szóbelik az emelt szinten vizsgázóknak 2026. június 3–10., középszinten 2026. június 15. – július 1. között lesznek.
Középszinten a szóbeli 33, emelt szinten 30 pontot ér.
Mindkét szinten tételhúzás történik, azonban a tételek kidolgozására nincs külön felkészülési idő. A tételeket középszinten az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozza meg.
Középszinten a szóbeli három feladatból áll:
Emelt szinten szintén három feladat vár a vizsgázókra. Az első kettő itt is beszélgetés a vizsgáztatóval és önálló kifejtés képek alapján, a harmadik feladat azonban a szituációs játék helyett véleményütköztető vita a vizsgáztatóval.
A szóbeli vizsga időtartama középszinten körülbelül 15 perc, emelt szinten körülbelül 20 perc.
A tegnapi angolérettségiről szóló tudósításunkat itt tudjátok megnézni:
Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082, emelt szinten pedig 29 084 diák érettségizik. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A mai angolérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nyelvvizsgaközpontnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
