Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en érettségiznek. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre az egyes feladatok megoldására.
Az idegen nyelvi vizsgák minden nyelvből ugyanarra a felépítésre épülnek, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten zajlanak. A négy vizsgarész a következő:
Középszinten 60, emelt szinten 70 perc áll rendelkezésre az I. feladatlap, vagyis az olvasott szöveg értését mérő rész megoldására. A vizsgázók jellemzően négy, hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak – például újságcikkeket, használati utasításokat, menetrendeket, hirdetéseket, leveleket, ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szövegeket –, amelyekhez különböző típusú feladatokat kell megoldani.
A feladatok lehetnek:
A megadott idő leteltével ezt a feladatlapot beszedik, és kiosztják a következőt: a nyelvhelyességi részt.
Középszinten erre 30, emelt szinten 50 perc jut. Ebben a részben azt vizsgálják, hogy a diák rendelkezik-e az adott szinthez szükséges nyelvtani ismeretekkel, megfelelő szókészlettel, és képes-e helyesen használni a nyelvi szerkezeteket.
A feladatok típusa többek között lehet:
Az idő lejártával ezeket a feladatlapokat is összegyűjtik, majd következik a hallott szöveg értése.
Ez a rész általában három feladatból áll, és megoldására közép- és emelt szinten egyaránt 30 perc áll rendelkezésre. A hallott szövegek hétköznapi nyelvezetűek, anyanyelvi beszélők által előadott párbeszédek vagy történetek, amelyek például pályaudvaron, boltban, rádióban, telefonbeszélgetésben vagy interjúhelyzetben hangzanak el, gyakran valamilyen háttérzajjal kísérve.
A szövegeket a diákok kétszer hallgathatják meg: először egyben, majd rövidebb szünetekkel tagolva. A feladatokat – például:
– közvetlenül a hallgatás alatt kell megoldani, külön időkeret nélkül.
Az írásbeli vizsga utolsó része az íráskészség, amely során két szöveget kell alkotniuk a diákoknak, általában egy rövidebb és egy hosszabb levél formájában. A feladatokhoz kapcsolódó szempontokat a vizsgalap tartalmazza.
A lehetséges szövegtípusok:
A szövegalkotásra középszinten 60, emelt szinten 90 perc áll rendelkezésre. Ez az egyetlen vizsgarész, ahol szótár használható (egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár), amelyről a vizsgázónak magának kell gondoskodnia.
Középszinten az írásbeli vizsgán összesen 117, emelt szinten 120 pont szerezhető.
Középszinten:
Emelt szinten: minden vizsgarész 30 pontot ér.
A szóbelik az emelt szinten vizsgázóknak 2026. június 3–10., középszinten 2026. június 15. – július 1. között lesznek.
Középszinten a szóbeli 33, emelt szinten 30 pontot ér.
Mindkét szinten tételhúzás történik, azonban a tételek kidolgozására nincs külön felkészülési idő. A tételeket középszinten az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozza meg.
Középszinten a szóbeli három feladatból áll:
Emelt szinten szintén három feladat vár a vizsgázókra. Az első kettő itt is beszélgetés a vizsgáztatóval és önálló kifejtés képek alapján, a harmadik feladat azonban a szituációs játék helyett véleményütköztető vita a vizsgáztatóval.
A szóbeli vizsga időtartama középszinten körülbelül 15 perc, emelt szinten körülbelül 20 perc.
A tegnapi angolérettségiről szóló tudósításunkat itt tudjátok megnézni:
Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082, emelt szinten pedig 29 084 diák érettségizik. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A mai angolérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nyelvvizsgaközpontnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
