Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en érettségiznek. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre az egyes feladatok megoldására.
Az idegen nyelvi vizsgák minden nyelvből ugyanarra a felépítésre épülnek, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten zajlanak. A négy vizsgarész a következő:
Középszinten 60, emelt szinten 70 perc áll rendelkezésre az I. feladatlap, vagyis az olvasott szöveg értését mérő rész megoldására. A vizsgázók jellemzően négy, hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak – például újságcikkeket, használati utasításokat, menetrendeket, hirdetéseket, leveleket, ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szövegeket –, amelyekhez különböző típusú feladatokat kell megoldani.
A feladatok lehetnek:
A megadott idő leteltével ezt a feladatlapot beszedik, és kiosztják a következőt: a nyelvhelyességi részt.
Középszinten erre 30, emelt szinten 50 perc jut. Ebben a részben azt vizsgálják, hogy a diák rendelkezik-e az adott szinthez szükséges nyelvtani ismeretekkel, megfelelő szókészlettel, és képes-e helyesen használni a nyelvi szerkezeteket.
A feladatok típusa többek között lehet:
Az idő lejártával ezeket a feladatlapokat is összegyűjtik, majd következik a hallott szöveg értése.
Ez a rész általában három feladatból áll, és megoldására közép- és emelt szinten egyaránt 30 perc áll rendelkezésre. A hallott szövegek hétköznapi nyelvezetűek, anyanyelvi beszélők által előadott párbeszédek vagy történetek, amelyek például pályaudvaron, boltban, rádióban, telefonbeszélgetésben vagy interjúhelyzetben hangzanak el, gyakran valamilyen háttérzajjal kísérve.
A szövegeket a diákok kétszer hallgathatják meg: először egyben, majd rövidebb szünetekkel tagolva. A feladatokat – például:
– közvetlenül a hallgatás alatt kell megoldani, külön időkeret nélkül.
Az írásbeli vizsga utolsó része az íráskészség, amely során két szöveget kell alkotniuk a diákoknak, általában egy rövidebb és egy hosszabb levél formájában. A feladatokhoz kapcsolódó szempontokat a vizsgalap tartalmazza.
A lehetséges szövegtípusok:
A szövegalkotásra középszinten 60, emelt szinten 90 perc áll rendelkezésre. Ez az egyetlen vizsgarész, ahol szótár használható (egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár), amelyről a vizsgázónak magának kell gondoskodnia.
Középszinten az írásbeli vizsgán összesen 117, emelt szinten 120 pont szerezhető.
Középszinten:
Emelt szinten: minden vizsgarész 30 pontot ér.
A szóbelik az emelt szinten vizsgázóknak 2026. június 3–10., középszinten 2026. június 15. – július 1. között lesznek.
Középszinten a szóbeli 33, emelt szinten 30 pontot ér.
Mindkét szinten tételhúzás történik, azonban a tételek kidolgozására nincs külön felkészülési idő. A tételeket középszinten az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozza meg.
Középszinten a szóbeli három feladatból áll:
Emelt szinten szintén három feladat vár a vizsgázókra. Az első kettő itt is beszélgetés a vizsgáztatóval és önálló kifejtés képek alapján, a harmadik feladat azonban a szituációs játék helyett véleményütköztető vita a vizsgáztatóval.
A szóbeli vizsga időtartama középszinten körülbelül 15 perc, emelt szinten körülbelül 20 perc.
A tegnapi angolérettségiről szóló tudósításunkat itt tudjátok megnézni:
Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082, emelt szinten pedig 29 084 diák érettségizik. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A mai angolérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nyelvvizsgaközpontnak.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
