Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az idei felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol brutálisan, akár 201, 162 vagy 159 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, mint az előző évben. Mutatjuk a top10-es listát.
A 2025-ös felvételi eljárásban a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ősszel. Jó hír, hogy ez mintegy ötezerrel több a tavalyinál. Ráadásul a felvettek túlnyomó többségét, tízből 8 diákot (74 156 fő) állami ösztöndíjas szakra vettek fel.
Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy idén az állami ösztöndíjas keretszámok az egyetemek döntő többségén csökkentek, ezzel párhuzamosan mivel egy év alatt a felvételizők száma nőtt, ezért nem meglepő, hogy
nappali tagozaton az állami ösztöndíjas alapképzéseken a ponthatárok.
A legtöbb szakon, ha nem is durván, csupán 20-30 ponttal kellett több a bejutáshoz, de egészen extrém példák is voltak, ahol idén 150-180 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat.
A legjobban, 201 ponttal az ELTE szlovák nemzetiségi tanító alapképzésén ugrottak meg a ponthatárok, a képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol szakja, míg a harmadikra az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése került.
Leginkább az alábbi képzéseken ugrottak meg a pontok
Az adatokból látszik, hogy alapvetően kisebb, akár néhány fővel induló szakokon ugrottak meg a pontok, de a top10-be olyan népszerű képzések is bekerültek, mint a NYE turizmus-vendéglátás, az ELTE óvodapedagógusi és az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus alapszakja.
Ennek a hátterében a keretszámok csökkentése és a jelentkezők növekedése mellett az is állhat, hogy a felvett diákoknak egyszerűen jobban sikerült az érettségije, közülük többen vállalták be az emelt szintű érettségit vagy éppenséggel több pluszpontot szereztek, mert volt nyelvvizsgájuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.