Ezeken a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzéseken emelkedtek a legdurvábban a ponthatárok

Az idei felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol brutálisan, akár 201, 162 vagy 159 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, mint az előző évben. Mutatjuk a top10-es listát.

A 2025-ös felvételi eljárásban a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ősszel. Jó hír, hogy ez mintegy ötezerrel több a tavalyinál.  Ráadásul a felvettek túlnyomó többségét, tízből 8 diákot (74 156 fő) állami ösztöndíjas szakra vettek fel.

Ponthatárok 2025

Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy idén az állami ösztöndíjas keretszámok az egyetemek döntő többségén csökkentek, ezzel párhuzamosan mivel egy év alatt a felvételizők száma nőtt, ezért nem meglepő, hogy

  • 601 alapszakon emelkedtek
  • 238 alapszakon csökkentek
  • 25 alapszakon stagnáltak

nappali tagozaton az állami ösztöndíjas alapképzéseken a ponthatárok.

A legtöbb szakon, ha nem is durván, csupán 20-30 ponttal kellett több a bejutáshoz, de egészen extrém példák is voltak, ahol idén 150-180 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat.

A legjobban, 201 ponttal az ELTE szlovák nemzetiségi tanító alapképzésén ugrottak meg a ponthatárok, a képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol szakja, míg a harmadikra az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése került.

Leginkább az alábbi képzéseken ugrottak meg a pontok

  • 1.ELTE-TÓK tanító (szlovák nemzetiségi): 329 pont – 201 pontos emelkedés
  • 2.PTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák (spanyol): 405 pont – 162 pontos emelkedés
  • 3.OE- RKK környezetmérnöki (angol nyelven): 403 pont – 159 pontos emelkedés
  • 4.NYE turizmus-vendéglátás: 384 pont – 153 pontos emelkedés
  • 5.ELTE-BTK szlavisztika (szlovák nemzetiségi): 393 pont- 152 pontos emelkedés
  • 5.OE-BGK mechatronikai mérnöki: 386 pont - 152 pontos emelkedés
  • 6.SZTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák (francia): 380 pont – 148 pontos emelkedés
  • 7.PTE-BTK néprajz: 390 pont -130 pontos emelkedés
  • 8.ELTE-BTK szlavisztika (cseh): 334 pont – 128 pontos emelkedés
  • 8.ELTE-TÓK óvodapedagógus: 348 pont – 128 pontos emelkedés
  • 9.OE- NIK mérnökinformatikus (angol nyelven): 420 pont – 124 pontos emelkedés
  • 9. PTE-BTK történelem: 372 pont – 124 pontos emelkedés
  • 10. DE-BTK szlavisztika (orosz): 348 pont – 121 pontos emelkedés
  • 10. ME-ÁJK személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási- 389 pont – 121 pontos emelkedés

Az adatokból látszik, hogy alapvetően kisebb, akár néhány fővel induló szakokon ugrottak meg a pontok, de a top10-be olyan népszerű képzések is bekerültek, mint a NYE turizmus-vendéglátás, az ELTE óvodapedagógusi és az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus alapszakja.

Ennek a hátterében a keretszámok csökkentése és a jelentkezők növekedése mellett az is állhat, hogy a felvett diákoknak egyszerűen jobban sikerült az érettségije, közülük többen vállalták be az emelt szintű érettségit vagy éppenséggel több pluszpontot szereztek, mert volt nyelvvizsgájuk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.