Ezeken a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzéseken emelkedtek a legdurvábban a ponthatárok

Az idei felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol brutálisan, akár 201, 162 vagy 159 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, mint az előző évben. Mutatjuk a top10-es listát.

A 2025-ös felvételi eljárásban a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ősszel. Jó hír, hogy ez mintegy ötezerrel több a tavalyinál.  Ráadásul a felvettek túlnyomó többségét, tízből 8 diákot (74 156 fő) állami ösztöndíjas szakra vettek fel.

Ponthatárok 2025

Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy idén az állami ösztöndíjas keretszámok az egyetemek döntő többségén csökkentek, ezzel párhuzamosan mivel egy év alatt a felvételizők száma nőtt, ezért nem meglepő, hogy

  • 601 alapszakon emelkedtek
  • 238 alapszakon csökkentek
  • 25 alapszakon stagnáltak

nappali tagozaton az állami ösztöndíjas alapképzéseken a ponthatárok.

A legtöbb szakon, ha nem is durván, csupán 20-30 ponttal kellett több a bejutáshoz, de egészen extrém példák is voltak, ahol idén 150-180 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat.

A legjobban, 201 ponttal az ELTE szlovák nemzetiségi tanító alapképzésén ugrottak meg a ponthatárok, a képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol szakja, míg a harmadikra az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése került.

Leginkább az alábbi képzéseken ugrottak meg a pontok

  • 1.ELTE-TÓK tanító (szlovák nemzetiségi): 329 pont – 201 pontos emelkedés
  • 2.PTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák (spanyol): 405 pont – 162 pontos emelkedés
  • 3.OE- RKK környezetmérnöki (angol nyelven): 403 pont – 159 pontos emelkedés
  • 4.NYE turizmus-vendéglátás: 384 pont – 153 pontos emelkedés
  • 5.ELTE-BTK szlavisztika (szlovák nemzetiségi): 393 pont- 152 pontos emelkedés
  • 5.OE-BGK mechatronikai mérnöki: 386 pont - 152 pontos emelkedés
  • 6.SZTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák (francia): 380 pont – 148 pontos emelkedés
  • 7.PTE-BTK néprajz: 390 pont -130 pontos emelkedés
  • 8.ELTE-BTK szlavisztika (cseh): 334 pont – 128 pontos emelkedés
  • 8.ELTE-TÓK óvodapedagógus: 348 pont – 128 pontos emelkedés
  • 9.OE- NIK mérnökinformatikus (angol nyelven): 420 pont – 124 pontos emelkedés
  • 9. PTE-BTK történelem: 372 pont – 124 pontos emelkedés
  • 10. DE-BTK szlavisztika (orosz): 348 pont – 121 pontos emelkedés
  • 10. ME-ÁJK személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási- 389 pont – 121 pontos emelkedés

Az adatokból látszik, hogy alapvetően kisebb, akár néhány fővel induló szakokon ugrottak meg a pontok, de a top10-be olyan népszerű képzések is bekerültek, mint a NYE turizmus-vendéglátás, az ELTE óvodapedagógusi és az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus alapszakja.

Ennek a hátterében a keretszámok csökkentése és a jelentkezők növekedése mellett az is állhat, hogy a felvett diákoknak egyszerűen jobban sikerült az érettségije, közülük többen vállalták be az emelt szintű érettségit vagy éppenséggel több pluszpontot szereztek, mert volt nyelvvizsgájuk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.