Ezeken a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzéseken emelkedtek a legdurvábban a ponthatárok

Az idei felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol brutálisan, akár 201, 162 vagy 159 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, mint az előző évben. Mutatjuk a top10-es listát.

A 2025-ös felvételi eljárásban a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ősszel. Jó hír, hogy ez mintegy ötezerrel több a tavalyinál.  Ráadásul a felvettek túlnyomó többségét, tízből 8 diákot (74 156 fő) állami ösztöndíjas szakra vettek fel.

Ponthatárok 2025

Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy idén az állami ösztöndíjas keretszámok az egyetemek döntő többségén csökkentek, ezzel párhuzamosan mivel egy év alatt a felvételizők száma nőtt, ezért nem meglepő, hogy

  • 601 alapszakon emelkedtek
  • 238 alapszakon csökkentek
  • 25 alapszakon stagnáltak

nappali tagozaton az állami ösztöndíjas alapképzéseken a ponthatárok.

A legtöbb szakon, ha nem is durván, csupán 20-30 ponttal kellett több a bejutáshoz, de egészen extrém példák is voltak, ahol idén 150-180 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat.

A legjobban, 201 ponttal az ELTE szlovák nemzetiségi tanító alapképzésén ugrottak meg a ponthatárok, a képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol szakja, míg a harmadikra az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése került.

Leginkább az alábbi képzéseken ugrottak meg a pontok

  • 1.ELTE-TÓK tanító (szlovák nemzetiségi): 329 pont – 201 pontos emelkedés
  • 2.PTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák (spanyol): 405 pont – 162 pontos emelkedés
  • 3.OE- RKK környezetmérnöki (angol nyelven): 403 pont – 159 pontos emelkedés
  • 4.NYE turizmus-vendéglátás: 384 pont – 153 pontos emelkedés
  • 5.ELTE-BTK szlavisztika (szlovák nemzetiségi): 393 pont- 152 pontos emelkedés
  • 5.OE-BGK mechatronikai mérnöki: 386 pont - 152 pontos emelkedés
  • 6.SZTE-BTK újlatin nyelvek és kultúrák (francia): 380 pont – 148 pontos emelkedés
  • 7.PTE-BTK néprajz: 390 pont -130 pontos emelkedés
  • 8.ELTE-BTK szlavisztika (cseh): 334 pont – 128 pontos emelkedés
  • 8.ELTE-TÓK óvodapedagógus: 348 pont – 128 pontos emelkedés
  • 9.OE- NIK mérnökinformatikus (angol nyelven): 420 pont – 124 pontos emelkedés
  • 9. PTE-BTK történelem: 372 pont – 124 pontos emelkedés
  • 10. DE-BTK szlavisztika (orosz): 348 pont – 121 pontos emelkedés
  • 10. ME-ÁJK személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási- 389 pont – 121 pontos emelkedés

Az adatokból látszik, hogy alapvetően kisebb, akár néhány fővel induló szakokon ugrottak meg a pontok, de a top10-be olyan népszerű képzések is bekerültek, mint a NYE turizmus-vendéglátás, az ELTE óvodapedagógusi és az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus alapszakja.

Ennek a hátterében a keretszámok csökkentése és a jelentkezők növekedése mellett az is állhat, hogy a felvett diákoknak egyszerűen jobban sikerült az érettségije, közülük többen vállalták be az emelt szintű érettségit vagy éppenséggel több pluszpontot szereztek, mert volt nyelvvizsgájuk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.