Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Az idei felvételi eljárásban több olyan szak is volt, ahol brutálisan, akár 201, 162 vagy 159 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, mint az előző évben. Mutatjuk a top10-es listát.
A 2025-ös felvételi eljárásban a közel 130 ezer jelentkezőből összesen 95 907 friss hallgató kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ősszel. Jó hír, hogy ez mintegy ötezerrel több a tavalyinál. Ráadásul a felvettek túlnyomó többségét, tízből 8 diákot (74 156 fő) állami ösztöndíjas szakra vettek fel.
Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy idén az állami ösztöndíjas keretszámok az egyetemek döntő többségén csökkentek, ezzel párhuzamosan mivel egy év alatt a felvételizők száma nőtt, ezért nem meglepő, hogy
nappali tagozaton az állami ösztöndíjas alapképzéseken a ponthatárok.
A legtöbb szakon, ha nem is durván, csupán 20-30 ponttal kellett több a bejutáshoz, de egészen extrém példák is voltak, ahol idén 150-180 ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat.
A legjobban, 201 ponttal az ELTE szlovák nemzetiségi tanító alapképzésén ugrottak meg a ponthatárok, a képzeletbeli dobogó második fokára a Pécsi Tudományegyetem spanyol szakja, míg a harmadikra az Óbudai Egyetem angol nyelvű környezetmérnöki képzése került.
Leginkább az alábbi képzéseken ugrottak meg a pontok
Az adatokból látszik, hogy alapvetően kisebb, akár néhány fővel induló szakokon ugrottak meg a pontok, de a top10-be olyan népszerű képzések is bekerültek, mint a NYE turizmus-vendéglátás, az ELTE óvodapedagógusi és az Óbudai Egyetem mérnökinformatikus alapszakja.
Ennek a hátterében a keretszámok csökkentése és a jelentkezők növekedése mellett az is állhat, hogy a felvett diákoknak egyszerűen jobban sikerült az érettségije, közülük többen vállalták be az emelt szintű érettségit vagy éppenséggel több pluszpontot szereztek, mert volt nyelvvizsgájuk.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.