Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A legmagasabb bekerülési arány a jogász, a legalacsonyabb pedig a pszichológia képzéseken volt. Megnéztük, hogy 2024-ben a jelentkezők hány százaléka jutott be az idei év tíz legnépszerűbb egyetemi képzésére.
2025-ben 129 730-an jelentkeztek felsőoktatási képzésre Magyarországon – ez az elmúlt tizenhárom év legmagasabb jelentkezési száma. A növekvő érdeklődés azonban nem párosul bővülő lehetőségekkel: a kormány tovább csökkentette az államilag finanszírozott képzési helyek számát a 2025-ös általános felvételi eljárás során.
Az Eduline már januárban beszámolt róla, hogy összesen 32 egyetemen csökkent az elérhető állami ösztöndíjas helyek száma. Ez azt jelenti, hogy több ezer jelentkezőnek kisebb eséllyel sikerül bejutni a legnépszerűbb képzésekre állami támogatással.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Kevesebb ingyenes hely a legnagyobb egyetemeken is
A változások különösen érzékenyen érintik az ország vezető egyetemeit. A legnagyobb csökkenés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történt: 2062 fővel kevesebben juthatnak be az ELTE állami ösztöndíjas képzéseire, mint egy évvel korábban.
Emlékeztető: így számolja az E-felvételi rendszere a pontjaitokat
Nem csak az ELTE érintett:
2024-es számok: 90 664-en kerültek be
A tavalyi felvételi adatok szerint 5195 különböző képzést indítottak el a felsőoktatási intézmények az általános eljárás során, és ezekre 90 664 fő nyert felvételt – ez a jelentkezők közel 75 százaléka.
A felvettek közül:
Mely területekre vették fel a legtöbb hallgatót?
A képzési területek közül a legtöbb felvett hallgatót a gazdaságtudományok vonzották 2024-ben. Az alábbi öt területre jutott be akkor a telgtöbb felvételiző:
Szerettük volna megtudni, hogy az idei év tíz legnépszerűbb szakára tavaly milyen eséllyel lehetett bekerülni, ezért összeállítottuk, hogy 2025-ben hányan jelentkeztek ezekre a képzésekre, valamint azt is, hogy 2024-ben hány hallgatót vettek fel, és mekkora arányban nyertek felvételt a jelentkezők.

Ezek alapján a következő adatokat gyűjtöttük ki:
1.Gazdálkodási és menedzsment (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
Ezen a szakon a legtöbb hallgatót a BGE vette fel: első helyen 890-en jelölték meg az intézményt, végül pedig 897 jelentkezőt vettek fel. Jelentősen kevesebb, de így is a második legtöbb felvételt a Corvinus könyvelhette el, ahová 498 hallgató jutott be. A harmadik helyen az ELTE áll, 363 felvett diákkal.
2.Pszichológia (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
Itt a rangsort a PPKE, ahová 493 hallgatót vettek fel. A második helyen a KRE áll 385 fővel, míg a harmadik legtöbb felvételt az ELTE érte el, 383 új hallgatóval.
3.Kereskedelem és marketing (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
A legtöbb hallgatót toronymagasan a BGE vette fel, összesen 865 főt. Jelentősen lemaradva, de a második helyen a DE áll 232 felvett hallgatóval, míg a harmadik helyet az ELTE szerezte meg 216 fővel.
4.Jogász (idei elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
Ezen a képzésen az ELTE végzett az első helyen, összesen 801 felvett hallgatóval. A második legtöbb diákot a PPKE vette fel, 678 főt, míg a harmadik helyen a DE áll 348 felvett jelentkezővel.
5.Általános orvos (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
Nem meglepő módon a Semmelweis Egyetem végzett az élen, 495 felvett hallgatóval. A második helyet a SZTE szerezte meg 253 fővel, míg a harmadik legtöbb felvételt a PTE érte el, 248 diákkal.
6.Mérnökinformatika (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)
A legtöbb hallgatót a BME vette fel, összesen 690 főt. A második helyen az OE áll 510 felvett hallgatóval, míg a harmadik legtöbb jelentkezőt a NJE vették fel, 268 főt.
7.Nemzetközi gazdálkodás (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)
A BGE végzett az élen, 595 felvett hallgatóval. A második legtöbb diákot az ELTE vette fel, összesen 486 főt, míg a harmadik helyet a Corvinus szerezte meg 201 felvett jelentkezővel.
8.Ápolás és betegellátás (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)
A SE 2024-ben 832 hallgatót vett fel erre a képzésre, ezzel magabiztosan vezeti a rangsort. A második helyen a PTE áll 668 felvett fővel, míg a harmadik legtöbb jelentkezőt a DE vették fel, összesen 533-at.
9.Osztatlan tanári (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)
Az ELTE tavaly 419 hallgatót vett fel erre a képzésre, ezzel magabiztosan az első helyen áll. A második legtöbb felvett diák az SZTE-n tanulhat, ahol 136 főt vettek fel, míg a harmadik helyen a PTE következik, 133 felvett hallgatóval.
Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre
10.Pénzügy és számvitel (idei elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)
Ezen a képzésen a legtöbb hallgatót a BGE vette fel, összesen 569 főt. Ezt követi a DE 214 felvett diákkal, majd az ELTE 168 fővel.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.