Hamarosan kiderül, ki hol kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait: július 23-án nyilvánosságra hozzák a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Összefoglaltuk, mire számíthattok, ha a tavalyi számokat vesszük alapul — legyen szó a rekordmagas vagy a legalacsonyabb pontszámokról.
Mire elég a pontod? Segít a tavalyi ponthatárok átnézése
Július 23-án minden felsőoktatásba jelentkező választ kap arra a kérdésre, hogy hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Bár az E-felvételi rendszerben a pontszámok még nem mindenkinél véglegesek, a legtöbben már javában kalkulálnak, hogy melyik megjelölt képzésre van reális esélyük bejutni.
Ezért érdemes visszanézni a 2024-es felvételi adatait, hiszen sokat elárulnak arról, milyen irányba mozdulhattak el a ponthatárok – főként azokon a szakokon, ahol hagyományosan nagy a verseny.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Pontszámítás 2024-től
A felvételin elérhető maximális 500 pont három fő részből áll:
A rendszer automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbb pontszámítást alkalmazza – például ha a középiskolai jegyek gyengébbek, akkor akár az érettségi pontokat is lehet duplázni.
Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek
2024-től jelentős változást hozott a felvételi rendszer, miután eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat. Korábban ugyanis 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- és osztatlan képzésekre, 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre, és a mesterképzéseknél 50 pont volt a belépési küszöb. Mostantól viszont az egyetemek maguk dönthetnek a minimális elvárásokról – ami akár 100-150 pontos bejutási lehetőségeket is eredményezett néhány intézményben.
Tavalyi csúcstartók: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont
2024-ben a legmagasabb ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező munkarendű igazságügyi igazgatási alapképzésén volt, ahol a maximális 500 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez.
A tíz legmagasabb ponthatárral rendelkező alapszak listája a következőképpen alakult:
Ezekre a szakokra tehát kiemelkedő tanulmányi és érettségi eredményekkel volt esély bejutni.
Ha érdekel titeket, hogy mely szakokra jelentkeztek a legtöbben a 2025-ös felvételin, annak listáját ebben a cikkünkben tudjátok megnézni.
Másik véglet: alacsony ponthatárok, könnyű bejutás
A másik oldalon viszont olyan szakok is akadtak, ahol már nagyon minimális pontszámmal is fel lehetett kerülni a felvettek listájára. A Felvi szerint ezeken a szakokon 100 pont alatt húzták meg a határt:
Ezeken a szakokon valószínűleg alacsony volt a jelentkezők száma, illetve az egyetemek nem alkalmaztak szigorú belépési feltételeket.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Mi a helyzet a mesterképzésekkel?
A mesterképzések felvételi rendszere eltérő: itt a maximálisan elérhető pontszám: 100, és a pontszámítás szabályait minden egyetem maga határozza meg. Egyes helyeken a korábbi tanulmányi eredmények, másutt szóbeli vizsgák, motivációs levelek vagy szakmai önéletrajzok alapján is értékelhetnek - ennek listáját itt találjátok.
Az öt legnépszerűbb mesterképzésen tavaly is komoly verseny volt a helyekért. Az elérhető 100 pontból több helyen is 90 pont feletti eredmény kellett a sikerhez.
A legnépszerűbb mesterképzéseken itt voltak a legmagasabb ponthatárok:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
