Hamarosan kiderül, ki hol kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait: július 23-án nyilvánosságra hozzák a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Összefoglaltuk, mire számíthattok, ha a tavalyi számokat vesszük alapul — legyen szó a rekordmagas vagy a legalacsonyabb pontszámokról.
Mire elég a pontod? Segít a tavalyi ponthatárok átnézése
Július 23-án minden felsőoktatásba jelentkező választ kap arra a kérdésre, hogy hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Bár az E-felvételi rendszerben a pontszámok még nem mindenkinél véglegesek, a legtöbben már javában kalkulálnak, hogy melyik megjelölt képzésre van reális esélyük bejutni.
Ezért érdemes visszanézni a 2024-es felvételi adatait, hiszen sokat elárulnak arról, milyen irányba mozdulhattak el a ponthatárok – főként azokon a szakokon, ahol hagyományosan nagy a verseny.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Pontszámítás 2024-től
A felvételin elérhető maximális 500 pont három fő részből áll:
A rendszer automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbb pontszámítást alkalmazza – például ha a középiskolai jegyek gyengébbek, akkor akár az érettségi pontokat is lehet duplázni.
Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek
2024-től jelentős változást hozott a felvételi rendszer, miután eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat. Korábban ugyanis 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- és osztatlan képzésekre, 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre, és a mesterképzéseknél 50 pont volt a belépési küszöb. Mostantól viszont az egyetemek maguk dönthetnek a minimális elvárásokról – ami akár 100-150 pontos bejutási lehetőségeket is eredményezett néhány intézményben.
Tavalyi csúcstartók: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont
2024-ben a legmagasabb ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező munkarendű igazságügyi igazgatási alapképzésén volt, ahol a maximális 500 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez.
A tíz legmagasabb ponthatárral rendelkező alapszak listája a következőképpen alakult:
Ezekre a szakokra tehát kiemelkedő tanulmányi és érettségi eredményekkel volt esély bejutni.
Ha érdekel titeket, hogy mely szakokra jelentkeztek a legtöbben a 2025-ös felvételin, annak listáját ebben a cikkünkben tudjátok megnézni.
Másik véglet: alacsony ponthatárok, könnyű bejutás
A másik oldalon viszont olyan szakok is akadtak, ahol már nagyon minimális pontszámmal is fel lehetett kerülni a felvettek listájára. A Felvi szerint ezeken a szakokon 100 pont alatt húzták meg a határt:
Ezeken a szakokon valószínűleg alacsony volt a jelentkezők száma, illetve az egyetemek nem alkalmaztak szigorú belépési feltételeket.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Mi a helyzet a mesterképzésekkel?
A mesterképzések felvételi rendszere eltérő: itt a maximálisan elérhető pontszám: 100, és a pontszámítás szabályait minden egyetem maga határozza meg. Egyes helyeken a korábbi tanulmányi eredmények, másutt szóbeli vizsgák, motivációs levelek vagy szakmai önéletrajzok alapján is értékelhetnek - ennek listáját itt találjátok.
Az öt legnépszerűbb mesterképzésen tavaly is komoly verseny volt a helyekért. Az elérhető 100 pontból több helyen is 90 pont feletti eredmény kellett a sikerhez.
A legnépszerűbb mesterképzéseken itt voltak a legmagasabb ponthatárok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
