Hamarosan kiderül, ki hol kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait: július 23-án nyilvánosságra hozzák a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Összefoglaltuk, mire számíthattok, ha a tavalyi számokat vesszük alapul — legyen szó a rekordmagas vagy a legalacsonyabb pontszámokról.
Mire elég a pontod? Segít a tavalyi ponthatárok átnézése
Július 23-án minden felsőoktatásba jelentkező választ kap arra a kérdésre, hogy hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Bár az E-felvételi rendszerben a pontszámok még nem mindenkinél véglegesek, a legtöbben már javában kalkulálnak, hogy melyik megjelölt képzésre van reális esélyük bejutni.
Ezért érdemes visszanézni a 2024-es felvételi adatait, hiszen sokat elárulnak arról, milyen irányba mozdulhattak el a ponthatárok – főként azokon a szakokon, ahol hagyományosan nagy a verseny.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Pontszámítás 2024-től
A felvételin elérhető maximális 500 pont három fő részből áll:
A rendszer automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbb pontszámítást alkalmazza – például ha a középiskolai jegyek gyengébbek, akkor akár az érettségi pontokat is lehet duplázni.
Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek
2024-től jelentős változást hozott a felvételi rendszer, miután eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat. Korábban ugyanis 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- és osztatlan képzésekre, 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre, és a mesterképzéseknél 50 pont volt a belépési küszöb. Mostantól viszont az egyetemek maguk dönthetnek a minimális elvárásokról – ami akár 100-150 pontos bejutási lehetőségeket is eredményezett néhány intézményben.
Tavalyi csúcstartók: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont
2024-ben a legmagasabb ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező munkarendű igazságügyi igazgatási alapképzésén volt, ahol a maximális 500 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez.
A tíz legmagasabb ponthatárral rendelkező alapszak listája a következőképpen alakult:
Ezekre a szakokra tehát kiemelkedő tanulmányi és érettségi eredményekkel volt esély bejutni.
Ha érdekel titeket, hogy mely szakokra jelentkeztek a legtöbben a 2025-ös felvételin, annak listáját ebben a cikkünkben tudjátok megnézni.
Másik véglet: alacsony ponthatárok, könnyű bejutás
A másik oldalon viszont olyan szakok is akadtak, ahol már nagyon minimális pontszámmal is fel lehetett kerülni a felvettek listájára. A Felvi szerint ezeken a szakokon 100 pont alatt húzták meg a határt:
Ezeken a szakokon valószínűleg alacsony volt a jelentkezők száma, illetve az egyetemek nem alkalmaztak szigorú belépési feltételeket.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Mi a helyzet a mesterképzésekkel?
A mesterképzések felvételi rendszere eltérő: itt a maximálisan elérhető pontszám: 100, és a pontszámítás szabályait minden egyetem maga határozza meg. Egyes helyeken a korábbi tanulmányi eredmények, másutt szóbeli vizsgák, motivációs levelek vagy szakmai önéletrajzok alapján is értékelhetnek - ennek listáját itt találjátok.
Az öt legnépszerűbb mesterképzésen tavaly is komoly verseny volt a helyekért. Az elérhető 100 pontból több helyen is 90 pont feletti eredmény kellett a sikerhez.
A legnépszerűbb mesterképzéseken itt voltak a legmagasabb ponthatárok:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
