5+1 dolog az egyetemi felvételi pontszámításról, amit mindenkinek tudnia kellene
Július 23-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat, ezért a pontszámítással kapcsolatban 5+1 fontos kérdésre válaszolunk.
Az ügyintézési időszak vége előtt jó, ha ezt felelevenítitek, amikor a pontjaitokat számolgatjátok.
A 2024-ben megújult felvételi rendszer és pontszámítás nem kis fejtörést okozott a felvételizőknek és idén is sok kérdés merülhet fel. Például, hogy miért nem kapjátok meg a plusz 50 pontot egy emelt szintű érettségi miatt az intézményi pontok között.
Tavaly nem kis fennakadást okozott az, hogy az 500 kapható pontból 100-at az intézmények bírálnak el, és ezeket nekik is kellett jóváhagyni a rendszerbe való felkerülés során. De ezen kívül is akadtak gondok, amikkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Tavaly nem kevés gond volt az E-felvételi pontszámítási rendszerével
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Alapvetően a 2025-ös felvételi során is ugyanúgy oszlanak el a kapható pontok, mint tavaly:
Nem vagy biztos abban, hogy jól számolják a pontjaidat? Itt érheted el a Felvi ügyfélszolgálatát
Mutatjuk, hogy mi alapján működik a pontszámítási rendszer
Így számítják a 200 pontot a középiskolai eredményekből:
A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:
Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban, hogy a választott szakotokra mi a kedvező.
A középiskolai eredmények számításánál veszik figyelembe az érettségi eredményetek átlagát is függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.
Így áll össze a 200 pont az érettségi eredményből:
Idén is az egyetemek dönthették el, hogy melyik két tárgy az, aminek az eredményét figyelembe veszik az eljárás során. Valamint azt is ők szabták meg, hogy milyen szintű érettségit kérnek. Ennek megfelelően pedig különbséget lehet felfedezni az emelt és a középszintű érettségiért kapott pontoknál is.
Például egy 78 százalékos középszintű érettségiért már nem 78 pontot kap a felvételiző diák, hanem mindössze 52-t, a 100 százalékos középszintű érettségi vizsga pedig maximum 67 pontot érhet. Ezzel szemben az emelt szintű érettségin a 78 százalékot továbbra is 78 ponttá váltják át, a 100 százalék pedig 100 pontot ér.
Itt láthatjátok pontosan, hogy ez hogyan is áll össze: Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?
A 100 intézményi pontot pedig ilyen jogcímeken kaphattok:
Az egyetemek mind maguk dönthették el, hogy mire adnak pluszpontot. Ez pedig karonként és szakonként is változó. Mindenképp nézzetek utána, hogy az összes általatok választott szakon a lehető legjobb opciót adtátok meg a rendszernek, amiből a többletpontjaitokat számolhatják. Ezt az E-felvételi oldalán a dokumentumok fül alatt tudjátok megnézni, a választott képzésekre bontva.
Többletpontot kaphattok például:
De egyes egyetemeknél a hitélet is pluszpontot ér, illetve, ha az adott egyetem által szervezett nyíltnapon részt vettetek.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Július 23-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat, ezért a pontszámítással kapcsolatban 5+1 fontos kérdésre válaszolunk.
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.