Emlékeztető: így számolja az E-felvételi rendszere a pontjaitokat

Az ügyintézési időszak vége előtt jó, ha ezt felelevenítitek, amikor a pontjaitokat számolgatjátok.

  • Rodler Lili

A 2024-ben megújult felvételi rendszer és pontszámítás nem kis fejtörést okozott a felvételizőknek és idén is sok kérdés merülhet fel. Például, hogy miért nem kapjátok meg a plusz 50 pontot egy emelt szintű érettségi miatt az intézményi pontok között.

Tavaly nem kis fennakadást okozott az, hogy az 500 kapható pontból 100-at az intézmények bírálnak el, és ezeket nekik is kellett jóváhagyni a rendszerbe való felkerülés során. De ezen kívül is akadtak gondok, amikkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Tavaly nem kevés gond volt az E-felvételi pontszámítási rendszerével

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Alapvetően a 2025-ös felvételi során is ugyanúgy oszlanak el a kapható pontok, mint tavaly:

  • 200 pont kapható a középiskolai eredményekre,
  • 200 pont kapható az érettségi eredményekre,
  • és 100 pontot adhatnak az intézmények (ez korábban többletpontként szerepelt a felvételi rendszerében).

Nem vagy biztos abban, hogy jól számolják a pontjaidat? Itt érheted el a Felvi ügyfélszolgálatát

Mutatjuk, hogy mi alapján működik a pontszámítási rendszer

Így számítják a 200 pontot a középiskolai eredményekből:

A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban, hogy a választott szakotokra mi a kedvező.

A középiskolai eredmények számításánál veszik figyelembe az érettségi eredményetek átlagát is függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.

Így áll össze a 200 pont az érettségi eredményből:

Idén is az egyetemek dönthették el, hogy melyik két tárgy az, aminek az eredményét figyelembe veszik az eljárás során. Valamint azt is ők szabták meg, hogy milyen szintű érettségit kérnek. Ennek megfelelően pedig különbséget lehet felfedezni az emelt és a középszintű érettségiért kapott pontoknál is.

Például egy 78 százalékos középszintű érettségiért már nem 78 pontot kap a felvételiző diák, hanem mindössze 52-t, a 100 százalékos középszintű érettségi vizsga pedig maximum 67 pontot érhet. Ezzel szemben az emelt szintű érettségin a 78 százalékot továbbra is 78 ponttá váltják át, a 100 százalék pedig 100 pontot ér.

Itt láthatjátok pontosan, hogy ez hogyan is áll össze: Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?

A 100 intézményi pontot pedig ilyen jogcímeken kaphattok:

Az egyetemek mind maguk dönthették el, hogy mire adnak pluszpontot. Ez pedig karonként és szakonként is változó. Mindenképp nézzetek utána, hogy az összes általatok választott szakon a lehető legjobb opciót adtátok meg a rendszernek, amiből a többletpontjaitokat számolhatják. Ezt az E-felvételi oldalán a dokumentumok fül alatt tudjátok megnézni, a választott képzésekre bontva.

Többletpontot kaphattok például:

  • az esélyegyenlőségért,
  • a sporteredményekért,
  • a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
  • az esélyegyenlőségért,
  • a katonai szolgálatért,
  • a szakképesítésért,
  • az emelt szintű érettségiért, és
  • nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért.

De egyes egyetemeknél a hitélet is pluszpontot ér, illetve, ha az adott egyetem által szervezett nyíltnapon részt vettetek.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu