Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hamarosan kiderül, ki hol kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait: július 23-án nyilvánosságra hozzák a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Összefoglaltuk, mire számíthattok, ha a tavalyi számokat vesszük alapul — legyen szó a rekordmagas vagy a legalacsonyabb pontszámokról.
Mire elég a pontod? Segít a tavalyi ponthatárok átnézése
Július 23-án minden felsőoktatásba jelentkező választ kap arra a kérdésre, hogy hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Bár az E-felvételi rendszerben a pontszámok még nem mindenkinél véglegesek, a legtöbben már javában kalkulálnak, hogy melyik megjelölt képzésre van reális esélyük bejutni.
Ezért érdemes visszanézni a 2024-es felvételi adatait, hiszen sokat elárulnak arról, milyen irányba mozdulhattak el a ponthatárok – főként azokon a szakokon, ahol hagyományosan nagy a verseny.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Pontszámítás 2024-től
A felvételin elérhető maximális 500 pont három fő részből áll:
A rendszer automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbb pontszámítást alkalmazza – például ha a középiskolai jegyek gyengébbek, akkor akár az érettségi pontokat is lehet duplázni.
Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek
2024-től jelentős változást hozott a felvételi rendszer, miután eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat. Korábban ugyanis 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- és osztatlan képzésekre, 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre, és a mesterképzéseknél 50 pont volt a belépési küszöb. Mostantól viszont az egyetemek maguk dönthetnek a minimális elvárásokról – ami akár 100-150 pontos bejutási lehetőségeket is eredményezett néhány intézményben.

Tavalyi csúcstartók: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont
2024-ben a legmagasabb ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező munkarendű igazságügyi igazgatási alapképzésén volt, ahol a maximális 500 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez.
A tíz legmagasabb ponthatárral rendelkező alapszak listája a következőképpen alakult:
Ezekre a szakokra tehát kiemelkedő tanulmányi és érettségi eredményekkel volt esély bejutni.
Ha érdekel titeket, hogy mely szakokra jelentkeztek a legtöbben a 2025-ös felvételin, annak listáját ebben a cikkünkben tudjátok megnézni.
Másik véglet: alacsony ponthatárok, könnyű bejutás
A másik oldalon viszont olyan szakok is akadtak, ahol már nagyon minimális pontszámmal is fel lehetett kerülni a felvettek listájára. A Felvi szerint ezeken a szakokon 100 pont alatt húzták meg a határt:
Ezeken a szakokon valószínűleg alacsony volt a jelentkezők száma, illetve az egyetemek nem alkalmaztak szigorú belépési feltételeket.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Mi a helyzet a mesterképzésekkel?
A mesterképzések felvételi rendszere eltérő: itt a maximálisan elérhető pontszám: 100, és a pontszámítás szabályait minden egyetem maga határozza meg. Egyes helyeken a korábbi tanulmányi eredmények, másutt szóbeli vizsgák, motivációs levelek vagy szakmai önéletrajzok alapján is értékelhetnek - ennek listáját itt találjátok.
Az öt legnépszerűbb mesterképzésen tavaly is komoly verseny volt a helyekért. Az elérhető 100 pontból több helyen is 90 pont feletti eredmény kellett a sikerhez.
A legnépszerűbb mesterképzéseken itt voltak a legmagasabb ponthatárok:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.