Hamarosan kiderül, ki hol kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait: július 23-án nyilvánosságra hozzák a 2025-ös felvételi ponthatárokat. Összefoglaltuk, mire számíthattok, ha a tavalyi számokat vesszük alapul — legyen szó a rekordmagas vagy a legalacsonyabb pontszámokról.
Mire elég a pontod? Segít a tavalyi ponthatárok átnézése
Július 23-án minden felsőoktatásba jelentkező választ kap arra a kérdésre, hogy hol kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Bár az E-felvételi rendszerben a pontszámok még nem mindenkinél véglegesek, a legtöbben már javában kalkulálnak, hogy melyik megjelölt képzésre van reális esélyük bejutni.
Ezért érdemes visszanézni a 2024-es felvételi adatait, hiszen sokat elárulnak arról, milyen irányba mozdulhattak el a ponthatárok – főként azokon a szakokon, ahol hagyományosan nagy a verseny.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Pontszámítás 2024-től
A felvételin elérhető maximális 500 pont három fő részből áll:
A rendszer automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbb pontszámítást alkalmazza – például ha a középiskolai jegyek gyengébbek, akkor akár az érettségi pontokat is lehet duplázni.
Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek
2024-től jelentős változást hozott a felvételi rendszer, miután eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat. Korábban ugyanis 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- és osztatlan képzésekre, 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre, és a mesterképzéseknél 50 pont volt a belépési küszöb. Mostantól viszont az egyetemek maguk dönthetnek a minimális elvárásokról – ami akár 100-150 pontos bejutási lehetőségeket is eredményezett néhány intézményben.
Tavalyi csúcstartók: ezekhez a szakokhoz kellett a legtöbb pont
2024-ben a legmagasabb ponthatár az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező munkarendű igazságügyi igazgatási alapképzésén volt, ahol a maximális 500 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez.
A tíz legmagasabb ponthatárral rendelkező alapszak listája a következőképpen alakult:
Ezekre a szakokra tehát kiemelkedő tanulmányi és érettségi eredményekkel volt esély bejutni.
Ha érdekel titeket, hogy mely szakokra jelentkeztek a legtöbben a 2025-ös felvételin, annak listáját ebben a cikkünkben tudjátok megnézni.
Másik véglet: alacsony ponthatárok, könnyű bejutás
A másik oldalon viszont olyan szakok is akadtak, ahol már nagyon minimális pontszámmal is fel lehetett kerülni a felvettek listájára. A Felvi szerint ezeken a szakokon 100 pont alatt húzták meg a határt:
Ezeken a szakokon valószínűleg alacsony volt a jelentkezők száma, illetve az egyetemek nem alkalmaztak szigorú belépési feltételeket.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Mi a helyzet a mesterképzésekkel?
A mesterképzések felvételi rendszere eltérő: itt a maximálisan elérhető pontszám: 100, és a pontszámítás szabályait minden egyetem maga határozza meg. Egyes helyeken a korábbi tanulmányi eredmények, másutt szóbeli vizsgák, motivációs levelek vagy szakmai önéletrajzok alapján is értékelhetnek - ennek listáját itt találjátok.
Az öt legnépszerűbb mesterképzésen tavaly is komoly verseny volt a helyekért. Az elérhető 100 pontból több helyen is 90 pont feletti eredmény kellett a sikerhez.
A legnépszerűbb mesterképzéseken itt voltak a legmagasabb ponthatárok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
