Július 23-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat, ezért a pontszámítással kapcsolatban 5+1 fontos kérdésre válaszolunk.
1. Hány pontot lehet szerezni a 2025-ös egyetemi felvételin?
Az egyetemi felvételin 2025-ben is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis:
Fontos, hogy 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai bizonyítványotok nem lett túl jó.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
A középiskolai eredményeknél a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matek, és egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi jegye számít. Az Az ötödik tárgy pedig egyetemenként, de karonként, sőt szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
2. Technikumban vagyok a végzős, a szakmai vizsgámból is számíthatják a pontjaimat?
Ha a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.
3. Az érettségik átlaga is számít?
Igen, még pedig a középiskolai pontok számításánál veszik figyelembe. Mindegy, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 67 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 67 százalékos emelt szintű.
4. Hány pontot kaphatok egy középszintű érettségire?
Az érettségi pontok meghatározásánál számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztatok azokból a tárgyakból, amit az egyetemi felvételi követelményként meghatározott. Például egy 87 százalékos középszintű történelemérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Hogy az egyes érettségi százalékokra hány pontot kaphattok a felvételin, azt ebben a cikkünkben találjátok.
5. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségimre nyelvvizsgaként is kaphatok pontokat?
Ha idegen nyelvből érettségiztetek, akkor vagy az emelt szintért kaphattok többletpontot vagy pedig ha úgy jobban jártok, akkor nyelvvizsgaként számítják be, de csak egy jogcímen fogják beszámítani. Hogy, mikor melyik éri meg jobban, és hány pont jár érte, az egyetemfüggő.
Például a Semmelweisen nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Ha angolból vagy németből van emelt szintűtök, akkor 20 pontot kaphattok érte a felvételin.
Ha azonban franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból vagy latinból vizsgáztatok, akkor csak 15 pontra vagytok jogosultak. Ha bármilyen másik nyelvből érettségiztetek emelt szinten, akkor hiába van papíron nyelvvizsgátok, a Semmelweisen nem jár nektek ezért pluszpont.
+1 Milyen versenyeredményért jár többletpont?
Akár a sportban, akár a tudományban voltatok sikeresek, mindegyik egyetem saját maga határozza meg, hogy milyen sportágak, milyen versenyeit veszi figyelembe, de ugyanez igaz a tanulmányi versenyekre is. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.
Az egyetemi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
