Július 23-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat, ezért a pontszámítással kapcsolatban 5+1 fontos kérdésre válaszolunk.
1. Hány pontot lehet szerezni a 2025-ös egyetemi felvételin?
Az egyetemi felvételin 2025-ben is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis:
Fontos, hogy 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai bizonyítványotok nem lett túl jó.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
A középiskolai eredményeknél a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matek, és egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi jegye számít. Az Az ötödik tárgy pedig egyetemenként, de karonként, sőt szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
2. Technikumban vagyok a végzős, a szakmai vizsgámból is számíthatják a pontjaimat?
Ha a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.
3. Az érettségik átlaga is számít?
Igen, még pedig a középiskolai pontok számításánál veszik figyelembe. Mindegy, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 67 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 67 százalékos emelt szintű.
4. Hány pontot kaphatok egy középszintű érettségire?
Az érettségi pontok meghatározásánál számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztatok azokból a tárgyakból, amit az egyetemi felvételi követelményként meghatározott. Például egy 87 százalékos középszintű történelemérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Hogy az egyes érettségi százalékokra hány pontot kaphattok a felvételin, azt ebben a cikkünkben találjátok.
5. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségimre nyelvvizsgaként is kaphatok pontokat?
Ha idegen nyelvből érettségiztetek, akkor vagy az emelt szintért kaphattok többletpontot vagy pedig ha úgy jobban jártok, akkor nyelvvizsgaként számítják be, de csak egy jogcímen fogják beszámítani. Hogy, mikor melyik éri meg jobban, és hány pont jár érte, az egyetemfüggő.
Például a Semmelweisen nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Ha angolból vagy németből van emelt szintűtök, akkor 20 pontot kaphattok érte a felvételin.
Ha azonban franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból vagy latinból vizsgáztatok, akkor csak 15 pontra vagytok jogosultak. Ha bármilyen másik nyelvből érettségiztetek emelt szinten, akkor hiába van papíron nyelvvizsgátok, a Semmelweisen nem jár nektek ezért pluszpont.
+1 Milyen versenyeredményért jár többletpont?
Akár a sportban, akár a tudományban voltatok sikeresek, mindegyik egyetem saját maga határozza meg, hogy milyen sportágak, milyen versenyeit veszi figyelembe, de ugyanez igaz a tanulmányi versenyekre is. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.
Az egyetemi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
