Az idei felvételin a pontok számításánál nagyobb szabadságot kaptak az egyetemek, de a rendszer maradt 500 pontos. Voltak is olyan diákok, akiknek sikerült elérniük a maximum ötszáz pontot.
Július 24-én este kihirdették az idei egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak szakok, ahova pedig extrém magas pontszám kellett a bejutáshoz.
Ötszáz pont – ennyit kellett elérnie az idei felvételin annak, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) igazságügyi igazgatási szakján szeretne továbbtanulni államilag támogatott, levelezős képzésen. Az egyetem ezt a szakot csak levelezősön indítja. Azt hittük, hogy a magas ponthatár mögött az áll, hogy csak egy ember jelentkezett a szakra, de a Felvi statisztikái szerint 63 fő jelölte meg a képzést első helyen.
Az ELTE másik levelezős szakjához is ötszáz pontot kellett elérni, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási képzésen, amit csak önköltséges formában indítanak. Ezt 43 ember jelölte meg első helyen.
De szokatlanul magas például a Dunaújvárosi Egyetem kommunikáció-és médiatudomány képzésén is a ponthatár, 470 pont kellett az államilag támogatott levelezős képzéshez. Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Innen elolvashatjátok az erről szóló cikkünket.
Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
