Felvételi 2024: több olyan szak is van, ahol 500 pontot kellett elérni a bejutáshoz

Az idei felvételin a pontok számításánál nagyobb szabadságot kaptak az egyetemek, de a rendszer maradt 500 pontos. Voltak is olyan diákok, akiknek sikerült elérniük a maximum ötszáz pontot.

  • Tornyos Kata

Július 24-én este kihirdették az idei egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak szakok, ahova pedig extrém magas pontszám kellett a bejutáshoz.

Ötszáz pont  – ennyit kellett elérnie az idei felvételin annak, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) igazságügyi igazgatási szakján szeretne továbbtanulni államilag támogatott, levelezős képzésen. Az egyetem ezt a szakot csak levelezősön indítja. Azt hittük, hogy a magas ponthatár mögött az áll, hogy csak egy ember jelentkezett a szakra, de a Felvi statisztikái szerint 63 fő jelölte meg a képzést első helyen.

Az ELTE másik levelezős szakjához is ötszáz pontot kellett elérni, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási képzésen, amit csak önköltséges formában indítanak. Ezt 43 ember jelölte meg első helyen.

De szokatlanul magas például a Dunaújvárosi Egyetem kommunikáció-és médiatudomány képzésén is a ponthatár, 470 pont kellett az államilag támogatott levelezős képzéshez. Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Innen elolvashatjátok az erről szóló cikkünket.

Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.