Az idei felvételin a pontok számításánál nagyobb szabadságot kaptak az egyetemek, de a rendszer maradt 500 pontos. Voltak is olyan diákok, akiknek sikerült elérniük a maximum ötszáz pontot.
Július 24-én este kihirdették az idei egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak szakok, ahova pedig extrém magas pontszám kellett a bejutáshoz.
Ötszáz pont – ennyit kellett elérnie az idei felvételin annak, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) igazságügyi igazgatási szakján szeretne továbbtanulni államilag támogatott, levelezős képzésen. Az egyetem ezt a szakot csak levelezősön indítja. Azt hittük, hogy a magas ponthatár mögött az áll, hogy csak egy ember jelentkezett a szakra, de a Felvi statisztikái szerint 63 fő jelölte meg a képzést első helyen.
Az ELTE másik levelezős szakjához is ötszáz pontot kellett elérni, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási képzésen, amit csak önköltséges formában indítanak. Ezt 43 ember jelölte meg első helyen.
De szokatlanul magas például a Dunaújvárosi Egyetem kommunikáció-és médiatudomány képzésén is a ponthatár, 470 pont kellett az államilag támogatott levelezős képzéshez. Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Innen elolvashatjátok az erről szóló cikkünket.
Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
