Van olyan iskola, ahol csak a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolai jegyeket is figyelembe veszik a középiskolai felvételin. Mutatjuk a részleteket.
A középiskolai felvételin minden intézmény saját hatáskörben dönthet arról, hogyan számolja a pontokat. Ennek tükrében a felvételi eljárás során figyelembe vehetik
Jó, ha tudjátok, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.
Mennyit számít a központi írásbeli eredménye?
Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja.
Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, vagy csak a matekot, az intézmények saját hatáskörben dönthetnek. Arra is akad példa, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmény felvételi tájékoztatóban találjátok meg.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Középiskolai ponthatárok
Az Oktatási Hivatal nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy, hogy a felvett tanulók hány pontot értek el. A választás során azonban némi támpontot ez az oldal, ahol az előző évek beiskolázási statisztikáiból látható például, hogy hányan jelentkeztek az adott szakterületre, mennyien jelölték meg első helyen, és végül hány diákot vettek fel.
Az idei központi írásbelivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
