Középiskolai felvételi: itt van minden, amit a pontszámításról tudnotok kell

Van olyan iskola, ahol csak a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolai jegyeket is figyelembe veszik a középiskolai felvételin. Mutatjuk a részleteket.

A középiskolai felvételin minden intézmény saját hatáskörben dönthet arról, hogyan számolja a pontokat. Ennek tükrében a felvételi eljárás során figyelembe vehetik

  • csak az általános iskolai jegyeket
  • az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét
  • az általános iskolai eredményeket, a központi írásbelin  és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontokat

Jó, ha tudjátok, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.

Mennyit számít a központi írásbeli eredménye?

Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja.

Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, vagy csak a matekot, az intézmények saját hatáskörben dönthetnek. Arra is akad példa, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmény felvételi tájékoztatóban találjátok meg.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Középiskolai ponthatárok

Az Oktatási Hivatal nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy, hogy a felvett tanulók hány pontot értek el. A választás során azonban némi támpontot ez az oldal, ahol az előző évek beiskolázási statisztikáiból látható például, hogy hányan jelentkeztek az adott szakterületre, mennyien jelölték meg első helyen, és végül hány diákot vettek fel.

Az idei központi írásbelivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.