A középiskolai központi írásbeli feladatlapjait minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Az összeállításnál a készítők azt is figyelembe veszik, hogy az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, így a vizsgán a korábbi évfolyamok anyagait kérik számon.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez nem egy hagyományos teszt, mert nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell alkalmaznotok.

Hány pontot lehet szerezni a középiskolai írásbelin?

Évfolyamtól függetlenül a diákoknak tantárgyanként 45 perce van 10 feladatra. A feladatsor minden esetben 50 pontos. Magas pontszámot viszont nem olyan könnyű elérni. Ezt jól mutatja, hogy 2023-ban a középiskolai írásbeli feladatoksorok átlagpontszáma a következő volt:

magyarból

• 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 35,7 pont
• 6 évfolyam gimnáziumba jelentkezőknél: 35,4 pont
• 9. évfolyamra jelentkezőknél: 33 pont

matekból

• 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 28,5 pont
• 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 29,2 pont
• 9. évfolyamra jelentkezőknél: 21 pont

A tavalyi statisztikákból látszik, hogy általánosságban véve a diákoknak a magyar feladatlap jobban sikerült, mint a matek.

Ezek a középiskolai központi írásbeli témakörei

Ha az idei tanévben írjátok a központi felvételit, első körben feltétlen nézzétek meg, milyen témakörökkel találkozhattok az idei vizsgán.

Középiskolai felvételi magyar nyelvből

A magyar feladatsor része mindig évfolyamtól függetlenül egy rövid fogalmazás írása. Fontos, hogy erre elég időtök maradjon, mert elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a legfontosabb megállapításokat bekezdésekre tagolva ki tudjátok fejteni. Közben pedig figyelnetek kell a helyesírásra, az igényes szóhasználatra is.

A többi feladat az Oktatási Hivatal közlése szerint az alábbi témakörökre épül

8 osztályos gimnáziumba készülőknél:

• szövegértés
• helyesírás (a cselekvést, történést kifejező szavak idejének írásmódja, magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése, j hang jelölése, a mondat helyesírása, személy-, állat-, egytagú földrajzi nevek, a „tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szavak, a tulajdonságot kifejező szavak fokozott alakjainak írása)
• hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, egyjelentésű szavak)
• betűrend és elválasztás
• szólások és  közmondások
• összetett szavak felismerése, alkotása
• az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, a tulajdonságot kifejező szavak és azok fokozott alakjainak, valamint a mennyiségeket kifejező szavak és azok fokozott alakjainak felismerése, csoportosítása jelentés alapján
• cselekvést, történést kifejező szavak felismerése, a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvések, történések megkülönböztetése
• mondatvégi írásjelek helyes használata (pont, kérdőjel, felkiáltójel)

6 osztályos gimnáziumba készülőknél:

• helyesírási alapelvek
• betűrend, elválasztás
• szavak szerkezete (szótő, toldalék, képző, jel, rag),
• hangalak és jelentés (rokon értelmű, ellentétes jelentésű, azonos alakú, több jelentésű szavak, hangutánzó, hangulatfestő szavak),
• állandósult szókapcsolatok (szólás, közmondás),
• magánhangzó-törvények (szavak hangrendje),
• mássalhangzó-törvények (részleges hasonulások, teljes hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kiesés)
• páros rím, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, allegória, fokozás, túlzás, megszólítás.

9. évfolyamra jelentkezőknél:

• különféle megjelenésű és típusú szövegek megértése,
• a helyesírási, nyelvhelyességi szabályoknak és a szövegtípusoknak megfelelő szövegek alkotása (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelés),
• a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás,
• kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció műfajai (reklám, hír, hirdetés, apróhirdetés),
• szóképzés,
• szóösszetétel, az összetett szavak helyesírása,
• szószerkezetek (alárendelő: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős; mellérendelő: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető).
• mondatfajták azonosítása a közlés szándéka szerint,
• az egyszerű mondat típusai, szerkezete, helyesírása,
• a szórend és a mondatjelentés kapcsolatának vizsgálata,
• mondatrészek elemzése
• a művészi szöveg stilisztikai-poétikai sajátosságai (például rím, ismétlés, metafora, allegória)

Középiskolai matematika írásbeli

A matematika feladatlap egyik nehézségét az adja, hogy akár 6, 8 évfolyamos gimnáziumba vagy 9. évfolyamra jelentkeztek, nem használhattok számológépet. A következő témakörökkel találkozhattok a vizsgán:

8 osztályos gimnáziumba készülőknél

• Természetes számok 10000-es számkörben
• Számok képzése és a helyi-, alaki- és valódi érték fogalmának ismerete
• Számok helye a számegyenesen
• Kétjegyűek összeadása és kivonása. Kerek tízesek szorzása és osztása egyjegyűvel.
• Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egy- és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval.
• Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, zárójel használata.
• Hiányos művelet és műveletsorok megoldása
• Szöveges feladatok megoldása
• Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása
• A törtrészek értelmezése, egységtörtek többszörösei
• Negatív számok a mindennapi életben
• Relációk a mindennapi életben, ezek kifejezése nyilakkal.
• Sorozatok
• Táblázatok értelmezése,
• Egyszerű diagramok értelmezése
• Testek egyszerű geometriai tulajdonságai.
• Alakzatok kerületének, területének kiszámítása.
• Alakzatok területének számítása alkalmi egységgel való lefedéssel, darabolással.
• Tengelyes tükrözés, nagyítás, kicsinyítés.
• Mérések és átváltások
• A „biztos”, a „lehetséges, de nem biztos” és a „lehetetlen” értelmezése.
• Összeszámlálási (kombinatorikai) feladatok megoldása
• Matematikai szaknyelv használata (értelemszerűen használja például a következő kifejezéseket: és, vagy, minden, van olyan, tagadás), igaz, hamis állítások, egyszerű, következtetések.
• Halmazok: két halmazból álló Venn-diagram értelmezése. Két halmaz közös része. Logikai „és”, logikai „nem” helyes használata.
• Tájékozódás négyzethálón, térképen.

6 osztályos gimnáziumba jelentkezőknél:

• Halmazok ábrázolása, halmazműveletek alkalmazása
• Természetes számok, helyi érték, kerekítés. Műveletek, műveleti sorrend. Osztó, többszörös.
• Törtek fogalma, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása. Törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.
• Tizedes törtek.
• Negatív számok. Ellentett, abszolút érték. Egész számok összeadása, kivonása.
• Számegyenes, koordináta-rendszer, koordináták leolvasása, pontok ábrázolása
• Mértékegységek, mértékegységváltások.
• Adatok leolvasása, ábrázolása, rendszerezése, elemzése. Táblázatok, diagramok, grafikonok.
• Két vagy több szám átlaga. Átlag fogalmának ismerete, alkalmazása.
• Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok.
• Térszemlélet, testek nézetei, hálói.
• Felszín-, térfogatszámítás.
• Sorozatok, szabályfelismerés, szabálykövetés.
• Összeszámlálási feladatok megoldása.
• Valószínűségi kísérletek, események gyakorisága.
• Matematikai szaknyelv használata, például és, vagy, minden, van olyan, tagadás.
• Igaz, hamis állítások, egyszerű következtetések.
• Szöveges feladatok megoldása különféle módszerekkel, például szakaszos ábrázolással, visszafelé gondolkodással.

9. évfolyamra jelentkezőknél:

• Elemi kombinatorika (összeszámolás, sorrendek száma, kiválasztás).
• Matematikai állítások (igaz és hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése, ha...akkor szószerkezetek megértése, alkalmazása, állítások tagadása).
• Műveletek törtekkel.
• A tizedes törtek fajtái (véges, végtelen, végtelen szakaszos).
• A kerekítés szabályainak alkalmazása.
• Pozitív egész kitevőjű hatványok ismerete
• Számrendszerek ismerete.
• Összetett számok prímtényezős felbontása,
• Műveletek algebrai kifejezésekkel
• Elsőfokú egyenletek megoldása.
• Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.
• Százalékérték, százalékláb és alap meghatározása összetett feladatokban.
• Két halmaz közötti hozzárendelések, alaphalmaz, képhalmaz fogalma, meghatározása egyszerű esetekben, egyértelmű, többértelmű hozzárendelés.
• Megfeleltetés, arányos osztás, egyenes arányosság
• Koordináta-rendszer, pont koordinátái
• Grafikonok értelmezése, elemzése, adatok leolvasása.
• Számpárok ábrázolása koordinátarendszerben.
• Szabály megállapítása grafikon és táblázat alapján.
• Átlag, módusz, medián.
• Gyakoriság és relatív gyakoriság, valószínűség és relatív gyakoriság kapcsolata.
• A háromszögek csoportosítása, négyszögek, speciális négyszögek.
• Geometriai transzformációk megadása, alkalmazása.

Ezeken kívül hasznos lehet a felkészülésben, ha a korábbi évek feladatlapjait is alaposan átnézitek, mert a feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest idén sem változnak alapvetően, ezért a régi feladatlapokat érdemes megnézni, egyszer vagy akár többször kitölteni.