Mikor lesz a központi felvételi és meddig kell jelentkezni a kiválasztott középiskolákba? Mutatjuk a 2024-es középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait.
2023. október 20.
Eddig a napig kell a középfokú iskoláknak közzétenni a felvételi tájékoztatóikat. Ebben többek között meghatározzák a tanulmányi területeiket, továbbá nyilvánosságra hozzák a felvételi eljárásuk módját is, például azt, hogy kérik-e a központi felvételi megírását, tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is, vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel.
2023. október 31.
Eddig a napig tartják meg az iskolák a felvételi tájékoztatóikat a szülőknek és a diákoknak.
2023. november 15.
Az Oktatási Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbelit szervező intézmények jegyzékét. A központi írásbeli vizsgát egyébként az ország bármelyik vizsgát szervező intézményében megírhatjátok, nem feltétlen kell abban az iskolában vizsgáznotok, ahová szeretnétek bekerülni.
2023. november 30.
Eddig jelentkezhettek a központi írásbeli vizsgára közvetlenül abban a vizsgát szervező intézményben, ahol szeretnétek azt megírni. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint fontos tudni, hogy ezt bármelyik vizsgát hirdető intézményben megtehetitek, nem feltétlen kell annak az intézmények lennie, ahová később jelentkeznétek.Nagyon fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem „váltja ki” a középfokú iskolákba történő jelentkezést, arra külön kell majd jelentkeznetek 2024. február 21-ig.
2023. december 8.
Eddig a határidőig lehet pályázni az Arany János Tehetséggondozó Programba.
2024. január 18.
A pályázatok benyújtásának határideje az Arany János Kollégiumi Programba.
2024. január 20.
Az Arany János Tehetséggondozó Program iskolái megszervezik a találkozást a pályázókkal, ezen a napon pedig kezdetét veszi az áltanos felvételi eljárás is.
2024. január 20. 10:00
Ekkor írják a központi írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a kilencedik osztályba és az Arany János Programba jelentkezők.
2024. január 30. 14:00
Ha valamilyen alapos indok miatt lemaradtok a központi felvételi vizsga időpontjáról, ezen a napon szervezik a pótló központi írásbeli vizsgát.
2024. január 31.
Az Arany János Tehetséggondozó Programhoz tartozó iskolák megszervezik a találkozást azokkal a jelentkezőkkel, akik a pótló írásbeli felvételi vizsgát írták meg.
2024. február 9.
Ezen a napon értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon központi írásbeli vizsga eredményeiről, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.
2024. február 21.
Eddig az időpontig továbbítják az általános iskolák a diákok tanulói és jelentkezési lapjait. Ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés a kiválasztott középfokú iskolákba. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik.
2024. március 4-20.
Ebben az időtartamban tartják a középiskolák a szóbeli felvételi vizsgáikat. Figyelem: ilyet nem minden iskolában kérnek!
2024. április 8-10.
Ebben az időtartamban módosíthatjátok a tanulói adatlapjaitokat az általános iskolákban.
2024. május 2.
Ekkor kapjátok meg a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválaszott középiskoláktól.
2024. május 6-22.
Rendkívüli felvételit kell tartani azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában, az ekkor benyújtott felvételi kérelmekről május 22-ig dönt az igazgató. Az intézmények egyébként egészen augusztus végéig tarthatnak rendkívüli felvételi eljárást.
2024. június 26-28.
Ekkor lesznek a beiratkozások a középfokú iskolákba.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
