2024-től drasztikusan megváltozik a felsőoktatási felvételi, ami az érettségi vizsgák pontozását is érinti. Mutatjuk a legfontosabb változásokat.
"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez" - így jelentette be a felsőoktatási felvételi átalakítását Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter 2022 júliusában.
Az átalakítás egyik legfontosabb része, hogy az 500 pontos központi felvételi rendszeren belül 100 pontról az egyetemek rendelkezhetnek, valamint azt is meghatározhatják, hogy az érettségi pontszámítás során milyen tárgyakar vesznek figyelembe, és hogy ezekből közép- vagy emelt szintű vizsgát kérnek-e.
Felvételi pontszámítás 2024-ben
A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is 200 pontot érnek majd a tanulmányi, szintén 200 pontot pedig az érettségi eredmények.
Ahhoz, hogy a tanulmányi pontokat kiszámoljátok öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, az egyetem által meghatározott tantárgy, amiknek az utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kell kettővel megszorozni. A változás az elmúlt évekhez képest mindössze annyi, hogy korábban a nyelv mellett muszáj volt egy legalább két évig tanult természettudományos tárgy jegyét beleszámítani a tanulmányi pontokba, 2024-től viszont ez már nem kötelező, és az eddig szabadon választható tárgy helyett az intézmények döntik el, hogy miből kérnek érettségi vizsgát a jelentkezőktől.
Az érettségiért járó 200 pont felét az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga - a négy kötelező érettségi tárgy mellett egy, a felsőoktatási intézmény által kért tárgy - felét pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye tesz ki.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint lényeges új szabály, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.
Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben, amiben a középszintű érettségikre vonatkozó pontszámítási táblázatot is megtaláljátok:
Emelt érettségi: megéri, de nem muszáj
Bár csak néhány évvel ezelőtt, 2020-ban lépett életbe az a szabály, ami szerint csak azok felvételizhettek alap- és osztatlan szakokra, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szabály nem volt hosszú életű, 2024-től pedig az egyetemek dönthetik el, hogy kérnek-e, és ha igen, milyen tantárgyból szeretnék, hogy a hozzájuk jelentkezők emelt érettségit tegyenek.
Nem lesz muszáj tehát, de azért továbbra is megéri majd emelten érettségizni, mivel többletpontok ezt követően is járnak majd érte, amik az érettségi pontok számításánál többet érnek majd, mint a sima középszintű vizsga.
Intézményi pontok
Míg korábban központi szabályozás volt arra, hogy pontosan mire, és hány többletpontot kaphatnak a felvételizők, 2024-től ez is az egyetemek saját hatáskörébe kerül. Az nem változik, hogy a kiosztható többletpontok, vagy új nevükön: intézményi pontok összege továbbra is maximum 100 pont lehet, arról viszont az egyetemi és főiskolai szakok maguk határozhatnak, hogy mire és mennyit adnak.
Továbbra is járhat pont például
Ami újdonság, hogy az egyetemek saját hatáskörben akár felvételi vizsgát is szervezhetnek, aminek eredménye szintén beleszámíthat a sikeres felvételibe.
Marad a duplázás
Bár a szabályok átalakulnak, a felvételizők egy kedvelt lehetősége, a pontduplázás továbbra is megmarad.
"A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – hívta fel a figyelmet a Felvi.hu.
A minisztérium szerint ugyanakkor jövőre is biztosított lesz az egyetemre való bejutás lehetősége a szakképzésből, megmarad a diplomások külön pontszámítási rendszere, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele is.
Intézményenként eltérő szabályok
Az egyetemek 2024-es felvételi szabályait mi is megpróbáltuk összeszedni nektek.
A Semmelweis Egyetem követelményeiről itt.
A Szegedi Tudományegyetem felvételi szabályairól itt.
A Debreceni Egyetemről itt.
A Budapesti Corvinus Egyetemről itt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről itt.
Az Óbudai Egyetemről itt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről itt.
A Pannon Egyetemről itt.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről itt.
A Károli Gáspár Református Egyetemről itt.
A Budapesti Gazdasági Egyetemről pedig itt olvashattok.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
