2024-től is marad a kötelező emelt szintű érettségi a Budapesti Gazdasági Egyetemen

Újabb egyetem hozta nyilvánosságra, mi alapján számolják majd a felvételi pontokat 2023-ban és 2024-ben. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Míg a 2023-as felvételire vonatkozóan kevesebb, addig 2024-ben már jelentősebb változásra számíthatnak a BGE iránt érdeklődők – különös tekintettel az intézményi pontokkal kapcsolatban - közölte az egyetem. Az új szabályozás alapján 2023-ban megszűnik a jogszabályi minimumpont, az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges minimális pontszám, és az intézmények dönthetnek arról, hogy előírják-e az emelt szintű érettségit a jelentkezés feltételeként.

Kell majd az emelt szint

2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is (legalább 45 százalék feletti eredmény esetén tárgyanként 50 ponttal) - közölték.

Más lesz a középiskolai eredmények beszámítása is

A középiskolai eredményeket öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összegéből számítják majd. Ebből négy kötelezően előírt: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom). Az ötödik tárgy választható lesz. A középiskolai eredményekért összesen 100 pontot lehet kapni. Az érettségi pontszám (értéke maximum 200 pont) esetében a BGE-n a korábbihoz képest kismértékben bővítette tárgylisát. Az érettségi átlag (értéke maximum 100 pont) esetében pedig a korábbihoz hasonló lesz a tárgyválaszték.

Az egyetem felhívja figyelmet arra, hogy már most fontos az érettségi tárgy(ak) kiválasztása, hiszen azok lesznek a legértékesebbek, amelyekből a kiválasztott alapszakon érettségi pontot lehet számolni. Ha ugyanis egy ilyen tárgyból emelt szintű érettségit tesz valaki, akkor azért plusz 50 intézményi pontot is jár.

Megváltozik a többletpontok rendszere is

A korábbiakhoz képest több pontot adnak majd a nyelvvizsgákra: a középfokúért 35 pont, a felsőfokúért 50 pont jár 2024-től. Szakképzettséget igazoló bizonyítványért vagy oklevélért – bizonyos feltételek mellett – 35 pontot is lehet szerezni.

BGE

Két év múlva többféle jogcímen (pl.: hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás stb.) 40-40 pontot lehet szerezni - a jogcímek száma a korábbiakhoz képest bővült.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.