Az idei érettségi is biztosan bekerül a történelmi vizsgák közé, és nemcsak a vizsgák miatt, hanem az azokat megelőző izgalmakkal és kétségekkel teli időszak miatt is. Összefoglaltuk a 2020-as érettségi kicsit sem rövid történetét – éves visszatekintésünk újabb fejezete.
Az idei év a márciusban Magyarországra is berobbant koronavírus miatt sok részében felforgatta az oktatást: ilyen volt a tavaszi érettségi időszak is. Amióta a kétszintű vizsgarendszert bevezették, soha nem fordult még elő az, hogy a diákok alig két héttel az érettségik előtt nem tudták volna, mikor és hogyan lesznek a vizsgáik. A koronavírus járvány most ezt is felülírta.
Már az érettségi kérdése is önmagában hetekig megválaszolatlan maradt, a diákok, tanárok és szülők sem tudtak semmit. Csak tippelni lehetett, mi az oktatási kormányzat taktikája - megtartják-e a vizsgákat, elhalasztják őket vagy egyenes el is törlik a 2020-as érettségiket. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hetekkel ezelőtt azt mondta, több forgatókönyv is készült, illetve Hiller István, a volt oktatási miniszter is javasoltott nyújtott be a kormánynak, amiben kérte, ne a hagyományos módon bonyolítsák le idén az érettségit: vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli érettségi legyen.
Mi is kíváncsiak voltunk, ti hogy döntenétek, ezért elindítottunk egy szavazást. A válaszokat eredetileg egy hétig vártuk volna, de - mint ahogy mi is most tudtuk meg - a rendszer 100 ezer szavazat után leáll. Tudtuk, hogy sokan szeretnétek elmondani a véleményeteket, de ilyen sok válaszra mi sem számítottunk. Az összes 100 010 szavazathoz csak érdekességképpen tesszük hozzá, hogy tavalyi, azaz a 2018/2019-es tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában az Oktatási Hivatal adatai szerint 111 100-an érettségiztek. Ti azt választottátok volna, hogy maradjanak el a vizsgák és mindenki az év végi jegyét kapja meg érettségi eredménynek.
Az oktatási kormányzat azonban nem ezt gondolta megoldásnak, április 9-én Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára (egyben a járvány miatt felállított oktatási akciócsoport vezetője) bejelentette, megszületett a javaslat: idén csak írásbeliket tartottak, a szóbelik elmaradnak. Ezt a javaslatot a bejelentés után egy héttel el is fogadta a kormány, így április 16-án hivatalossá vált az idei menetrend.
Bár az érettségi időpontok száz százalékig sosem voltak biztosak, május 4-én mégis elindultak a vizsgák. A köznevelésért felelős államtitkár azt mondta, 84 300 fő vizsgázhat ebben az időszakban. Így végül május 4-én, hétfőn – a hagyományos 8 órai kezdésnél egy órával később - kilenckor az idei érettségi a magyar nyelv és irodalom vizsgákkal kezdődtek.
A diákok a hagyományoknak megfelelően az első napon magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelvből tettek írásbelit. Ezeket kedden a matematika, szerdán a történelem, csütörtökön az angol nyelv, pénteken a német nyelv követte. A vizsgák mindkét szinten 9 órakor kezdődtek az első héten. A többi napon – a régi rendszer szerint - a délelőtti írásbeli vizsgák 8-kor, a délutániak 14 órakor indultak. Az érettségi vizsgák május 21-én, olasszal zárultak.
A számok és statisztikák különböző tárgyakból
A vizsgaidőszakban összesen 69 470 végzős középiskolás érettségizett, és rajtuk kívül 14 830-an tettek legalább egy tárgyból érettségit. Az első nap volt a magyar nyelv és irodalom: ebből a tárgyból középszinten 68 458-an, emelt szinten pedig 2 119-en vizsgáztak május 4-én. A következő napon matekból középszinten 65 630-an, emelt szinten 4 892-en érettségiztek. Május 6-án történelemből középszinten 64 342, emelt szinten 7 073 érettségiző vizsgázott. Majd az idegen nyelvi vizsgák következtek: május 7-én angol nyelvből középszinten 34 693-an, emelt szinten 14 521-en; május 8-án német nyelvből középszinten 10 365-en, emelt szinten 2 489-en érettségiztek.
Azonban nem minden jelentkező ment el. Az államtitkár ki is hangsúlyozta a vizsgák előtt, semmilyen szankció nem éri azokat, akik az előző este gondolják meg magukat, nekik csak annyi dolguk volt, hogy nem jelentek meg a vizsgán. Ha pedig az adott vizsga díját már befizették, akkor visszatérítették nekik. Mivel nem volt muszáj az őszi időszakban sem bepótolni az érettségit azoknak, akik tavasszal a járványhelyzet miatt visszaléptek a vizsgától azok 2021 májusában is próbálkozhatnak – döntött az őszi érettségik előtt a kormány.
Érdekesség a 2020-as szezonnal kapcsolatban, hogy az elmaradt vizsgák miatt nagyon sokan az őszi időszakban pótolták a tavaszra tervezett előrehozott érettségijüket (a nem végzős érettségizőket ugyanis tavasszal automatikusan visszaléptették a vizsgáktól), így az idei számok kiugróan magasak voltak az októberi vizsgákon. Ezeket itt nézhetitek meg.
Milyenek lettek mindezek után az eredmények?
Összességében az eredmény se jobb se rosszabb nem lett a 2019-es képest. Az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek egyébként 3,57 és 3,71 között alakultak. A középszintű vizsgák esetén a fő tárgyaknál az látszik, hogy kettő kivételével - a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika - rosszabb eredmények születtek a tavalyihoz képest. A legmagasabb átlagcsökkenés a német vizsgáknál lett, 5 tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok a tavalyihoz képest. A magyaros átlag azonban az elmúlt három év legjobbja lett a 3,81-es osztályzattal. A részleteket itt nézhetitek meg.
Mit tudunk 2021-ről?
Nyilvánosságra hozták a 2021-es szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok listáját. A közzétett táblázatok az egyes képzési területek alapképzéseire és osztatlan képzéseire vonatkozóan tartalmazzák az adott képzési területen az egyetemek által közösen kiválasztott és a felvétel feltételéül meghatározott érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét. Ahol több érettségi vizsgatárgyból lehet választani az adott képzési területen vagy képzési szakon, ott a táblázat tartalmazza azt is, ha van kötelező érettségi vizsgatárgy.
Illetve megvannak az érettségi dátumai is. Ha ti is jövőre felvételiztek, akkor a 2021-es felvételiről és érettségiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
