A volt oktatási miniszter is azt kérte a kormánytól, ne legyen hagyományos érettségi

Ne a hagyományos módon bonyolítsák le idén az érettségit: vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli érettségi legyen - javasolta Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke online sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

A volt oktatási miniszter azt kérte a kormánytól, hogy ismerje el érvényesnek a mostani tanévet, valamint hogy legyen az idei, különleges helyzetben megszervezett érettségi egyenértékű minden más korábbi, illetve későbbi, normál körülmények között lebonyolított érettségivel. Az MSZP több pontos javaslatcsomagot nyújtott be - emelte ki.

Szerinte négy lehetőség jöhet szóba. Az első, hogy minden változatlan marad: eredeti időpontban eredeti felállásban lehetnek vizsgák. Egy másik lehetőség, hogy változatlan formában, de időben eltolva lesz az érettségi (nyár végén vagy ősszel). Esetleg nem lesz érettségi, de az utolsó két év eredményeit egy tanári értékeléssel együtt a kormány elismeri teljes érettséginek, azzal egyenértékűnek. Illetve azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a forma változik - vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli lesz - de az eredményeket teljes érettségi értéken veszik majd figyelembe.

Idén is több mint 100 ezer érettségiző vár vizsgákra, ezzel együtt a döntésre is: mi lesz az érettségikkel - mondta el Hiller István. Közülük 70 ezren végzősök. A képviselő azt is javasolta, a kormány legkésőbb április 15-ig döntsön az érettségiről.

Hozzátette: a kormány mérlegelje szakmai és logisztikai szempontok alapján, hogy idén vagy csak szóbeli, vagy csak írásbeli érettségi legyen.

Érvek az írásbeli és a szóbeli mellett

Szerinte csak az írásbeli megtartása mellett szól, hogy így az érettségi rövid időn belül lebonyolítható lenne. A hátránya azonban, hogy egyszerre több ezer diáknak kellene elhagyni az otthonát, használnia a tömegközlekedési eszközöket, illetve az iskolákban is sokkal több tanteremre lenne szükség, ahol egyszerre maximum öt fős csoportok tartózkodhatnának.

Ha idén elmaradnának az írásbelik és csak szóbeli érettségik lennének, azzal minimalizálni lehetne a csoportlétszámot - mondta Hiller István. Szerinte személyre szabott időpontoknak köszönhetően egyszerre sokkal kevesebb diák mozogna az utcákon. Szükség esetén azt javasolják, hogy külön tantermekben bonyolítsák le a vizsgákat: az egyik tanteremben legyen a vizsgázó, egy felkészülő diák és egy felügyelő tanár, a másikban a vizsgabizottság, a felelet pedig interneten, Skype-on keresztül történjen.

Abban az esetben, ha a kormány csak a szóbelik megtartása mellett döntene, matematikából új szabályra lenne szükség, ugyanis ebből normális keretek között csak írásbeli vizsga van - emelte ki. Ezért azt javasolják, ekkor a diákok a két utolsó tanév évvégi eredménye, illetve egyéni szaktanári vélemény alapján kapják meg a végső érettségi eredményüket.

Hiller István arra is kitért, hogy az érettségi alatt minden tanár és diák kapjon maszkot, valamint minden tanteremben legyen fertőtlenítő folyadék. „Az első az élet biztonsága, ugyanakkor a továbbtanulás, a majdani munkavállalás biztonsága is megkerülhetetlenül fontos” – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Még a héten dönthetnek az érettségikről, de mi lesz a felvételivel?

A diákok egyre jobban várják a választ: mi lesz az idei érettségivel. Egy, a helyzetre rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány ezen a héten bejelentheti a döntést - írja az oldal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.