A diákok egyre jobban várják a választ: mi lesz az idei érettségivel. Egy, a helyzetre rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a kormány ezen a héten bejelentheti a döntést - írja az oldal.
"Ha a járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve a jelenlegi szabályok szerint is megtarthatók a vizsgák" - mondta Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár nemrég. Valószínűbb azonban az, hogy nem a jelenlegi szabályok szerint tartják meg az érettségit.
A kormány azóta sem döntött, kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-val azt közölte, "az érettségikkel kapcsolatban a járványügyi helyzetre és az érintettek érdekeire figyelemmel, a megfelelő időben meg fog születni a döntés, amelyről az érintetteket tájékoztatni fogjuk."
Egy, a helyzetre rálátó forrásuk szerint a héten már bejelenthetik a döntést, információi szerint egy elfogadható megoldás körvonalazódik. Részletkérdés, mikor lesz az érettségi, sokkal fontosabb, hogy kiket és milyen formában érint majd - írja az oldal.
Miután semmilyen hivatalos információ nincs arról, milyen lehetőségekkel számol az akciócsoport, elképzelhető több opció is. A hvg.hu szerint például lehet, hogy a járvány bizonytalan kimenete és viszonylag enyhe felívelése miatt feltételezhető, hogy májusban megtartják az írásbeli érettségit, azonban szóbeli vizsga már nem lesz - írja az oldal. De szerintük elképzelhető az is, hogy csak azok érettségiznek, akik felvételiznek is és kivételes esetben lehet szóbeli is. A lehetséges forgatókönyvekről mi is írtunk korábban, itt nézhetitek meg az alternatívakat.
Mi is kíváncsiak voltunk, az érettségizők hogyan állnak a kérdéshez, ezért szavazást indítottunk. A kérdésre, hogy mi legyen az idei vizsgákkal, eddig több mint 80 ezer szavazat érkezett. A szavazók többsége arra voksolt: "Maradjanak el a vizsgák! Mindenki kapja meg az évvégi jegyét érettségi jegyként." Ha még nem szavaztatok, akkor itt megtehetitek.
De nem csak az érettségi a kérdés
Jó lenne, ha nem csúszna nagyon az érettségi, de akkor is elindulhatna ősszel a szemeszter, ha legkésőbb augusztusra, a pótfelvételik szokásos idejére vizsgáznak a diákok – mondta a hvg.hu-nak Józsa János, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.
Az oldal szerint arról nem tudott konkrétumot mondani, hogy a rendkívüli helyzet miatt csökkenhet-e a ponthatár, úgy fogalmazott, "inkább logikus magyarázatok mentén, egyszeri megoldásként, átalakulhatnak."
A szakmai vizsgákra is kell valami megoldást találni, hiszen a gyakorló helyek is bezártak, bár a hvg.hu-nak nyilatkozó Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József szerint azzal nem lesz gond. A szakgimnáziumba (régi nevén szakközépiskolába) járók gyakorlati tevékenységének zöme tantermi körülmények között megvalósítható, vizsgájukban kevés a gyakorlat. A szakember nem aggódik, szerinte megoldható lehet egy augusztus végi érettségi, ahogy május végi határidővel az online vizsgázást sem tartja kivitelezhetetlennek, de ugyanúgy megoldás lehet szerinte a négyéves teljesítmény átlagából kiszámolt érettségi jegy.
Mi lesz az érettségivel? Négy lehetőség áll a döntéshozók előtt
Maruzsa Zoltán nemrég azt mondta: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az érettségi időbeni eltolása vagy egyéb megoldások keresése. De milyen megoldások? Összeszedtük a lehetséges alternatívákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
