Pótfelvételi, magasabb tanári fizetések és infók az egyetemi tanévkezdésről - ezek voltak a hét legfontosabb hírei

A héten beszámoltunk arról, hogy emelkedett a tanárok fizetése, megkezdődött az iskolaőrök felkészítése, illetve már több mint 80 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga nélkül. Utánajártunk, milyen formában indítják el a tanévet az egyetemek, és azt is megnéztük, mi lesz az idei gólyatáborokkal. A Színház- és Filmművészeti körül zajló kérdésekről és történésekről is írtunk, de természetesen a pótfelvételiről sem feledkeztünk meg. Most elolvashatjátok a hét híreit röviden.

  • Eduline

A napokban megérkeznek a magasabb tanári fizetések

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a korábbi évek 50 százalékos emelése után újabb 10 százalékos emelés történt a tanárok fizetésében. Arról, hogy pontosan mekkora összeget kaptak eddig, és milyen fizetéssel számolhatnak ezek után a tanárok, itt írtunk részletesebben.

Megkezdődött az iskolaőrök felkészítése

A héten beszámoltunk róla, hogy elkezdődtek a háromhetes iskolaőri képzések, amelyeket az egészségi, fizikai és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat követően 31 helyszínen indítottak el. Arról is írtunk, hogy a jogszabályok értelmében hivatásos rendőröket is átvezényelhetnek iskolaőrnek, ha nem lesz elég olyan jelentkezi, aki alkalmas a poszt betöltésére.

81 ezren már át is vették nyelvvizsga nélkül a diplomájukat

A gazdaságvédelmi akcióterv első intézkedései között szerepelt, hogy akik augusztus 31-ig záróvizsgát tettek vagy tesznek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják diplomájukat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint az intézkedésnek köszönhetően mostanáig több mint százezer diplomát állítottak ki, 81 ezret már át is vettek az érintettek. Erről itt olvashattok részletesebben.

Eltérő formában indul az oktatás szeptemberben az egyetemeken

Egyes felsőoktatási intézményekben szokásos, tantermi formában, míg máshol online előadásokkal indul a tanév szeptembertől. De olyan egyetem is van, ahol hibrid oktatásra készülnek, vagyis személyes és online kurzusok is lesznek. A részleteket itt találjátok. A járványhelyzet miatt a kollégiumokban is több változást vezetett be az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amiről itt olvashattok bővebben.

Visszafogottabbak lesznek az idei gólyatáborok

Bár a jelenlegi szabályok engedik az egyetemi gólyatáborok megtartását, mégsem szervezik meg mindenhol őket. Ahol lesznek, ott kötelező lesz a maszk viselése, a kihelyezett fertőtlenítők használata, és a csapatépítő játékok közül kimarad többek között a szoborcsoport alkotás, az egymás testéről evés, illetve minden olyan feladat, ahol a gólyák túl közel kerülhetnének egymáshoz. Ha kíváncsiak vagytok, hogy nálatok lesz-e gólyatábor vagy gólyahét, itt megnézhetitek.

Még mindig sok a kérdés az SZFE körül

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen is szervezeti és jogi változások lesznek szeptember 1-től, azonban még sok kérdésre nem tudják a választ a hallgatók. Ezekről itt olvashattok részletesebben. Arról pedig, hogy az egyetem hallgatói önkormányzata nem támogatja a nemrég bejelentett fenntartó kuratórium vezetését, itt írtunk.

Ma éjfélig lehet jelentkezni a pótfelvételire

Hamarosan a pótfelvételi időszaka is véget ér és legközelebb már csak a keresztfelvételi eljárásban lesz lehetőségetek egyetemre jelentkezni. Itt megnézhetitek, mire kell figyelnetek, hogy sikeres legyen a pótfelvételitek. A jelentkezés hitelesítésének határidejéről itt olvashattok, a 2020-as pótfelvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.

Kiknek és mennyit kell fizetniük az őszi érettségikért?

Bár még mindig nagyon kevés információnk van az őszi érettségikről, azt már lehet tudni, hogy mennyibe kerülnek majd a vizsgák - már akinek fizetnie kell érte. Mutatjuk az idei árakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.