Felvételi szigorítás előtt: kihasználták a diákok a keresztféléves felvételi lehetőségét?

A felvételi jelentkezések alapján úgy tűnik, sok felvételiző használta ki a keresztféléves felvételi adta lehetőséget, és megpróbálnak még a szigorítás életbe lépése előtt bejutni egyetemre, főiskolára. Ugyanis megduplázódott a felvételizők száma az alapszakokra.

  • Eduline

Alapképzés

A 2020-as keresztféléves felvételin összesen 1485 diák jelentkezett valamilyen nappali alapképzésre. Ez szám tavaly mindössze 647 felvételizőt jelentett. Decemberben megírtuk, hogy évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Bár néhány száz diákról van szók, ők mind az alapképzésre jelentkezők számát gyarapítják, ahova ugyanis még a felvételi szigorítástól - kötelező emelt szintű érettségitől - mentesen be lehet kerülni. Korábban ismertettük a legnépszerűbb alapképzéseket, ha megnéznétek, hogy melyiket és pontosan mit lehet tanulni, nézzétek meg a szakleírós cikkünket.

Mesterképzés

Ahogyan azt korábban megírtuk, a keresztféléves felvételivel főként a mesterképzésekre felvételizők élnek, ők jelentkeztek a legtöbb képzésre, összesen 4511-en. Ez a szám hasonlóan alakult a tavalyi felvételi adatokhoz, 2019-ben 4593 keresztféléves felvételiző jelölt meg valamilyen mesterképzést a jelentkezési lapon. A mesterszakos felvételi egészen másként működik, mint a többi (alap vagy osztatlan) képzések esetén. A szakokra jelentkezők rangsorolásáról az adott egyetem, főiskola dönt a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján - a szabályokról bővebben itt olvashattok.

Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre

Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.

Felsőoktatási szakképzés

Felsőoktatási szakképzésre mindössze 237 diák jelentkezett, a tavalyihoz (136 diákhoz képest) jóval többen. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek. Ebből adódóan a megszerzett végzettséggel be lehet lépni a munkaerőpiacra, vagy jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok, vagyis maga a felsőoktatási szakképzésről szóló oklevél. Erről a képzéstípusról bővebben itt olvashattok.

A keresztféléves felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Ez a tíz legnépszerűbb mesterszak a keresztféléves felvételin

Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.