Felvételi szigorítás előtt: kihasználták a diákok a keresztféléves felvételi lehetőségét?

A felvételi jelentkezések alapján úgy tűnik, sok felvételiző használta ki a keresztféléves felvételi adta lehetőséget, és megpróbálnak még a szigorítás életbe lépése előtt bejutni egyetemre, főiskolára. Ugyanis megduplázódott a felvételizők száma az alapszakokra.

  • Eduline

Alapképzés

A 2020-as keresztféléves felvételin összesen 1485 diák jelentkezett valamilyen nappali alapképzésre. Ez szám tavaly mindössze 647 felvételizőt jelentett. Decemberben megírtuk, hogy évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Bár néhány száz diákról van szók, ők mind az alapképzésre jelentkezők számát gyarapítják, ahova ugyanis még a felvételi szigorítástól - kötelező emelt szintű érettségitől - mentesen be lehet kerülni. Korábban ismertettük a legnépszerűbb alapképzéseket, ha megnéznétek, hogy melyiket és pontosan mit lehet tanulni, nézzétek meg a szakleírós cikkünket.

Mesterképzés

Ahogyan azt korábban megírtuk, a keresztféléves felvételivel főként a mesterképzésekre felvételizők élnek, ők jelentkeztek a legtöbb képzésre, összesen 4511-en. Ez a szám hasonlóan alakult a tavalyi felvételi adatokhoz, 2019-ben 4593 keresztféléves felvételiző jelölt meg valamilyen mesterképzést a jelentkezési lapon. A mesterszakos felvételi egészen másként működik, mint a többi (alap vagy osztatlan) képzések esetén. A szakokra jelentkezők rangsorolásáról az adott egyetem, főiskola dönt a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján - a szabályokról bővebben itt olvashattok.

Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre

Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.

Felsőoktatási szakképzés

Felsőoktatási szakképzésre mindössze 237 diák jelentkezett, a tavalyihoz (136 diákhoz képest) jóval többen. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek. Ebből adódóan a megszerzett végzettséggel be lehet lépni a munkaerőpiacra, vagy jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok, vagyis maga a felsőoktatási szakképzésről szóló oklevél. Erről a képzéstípusról bővebben itt olvashattok.

A keresztféléves felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Ez a tíz legnépszerűbb mesterszak a keresztféléves felvételin

Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?