Felvételi szigorítás előtt: kihasználták a diákok a keresztféléves felvételi lehetőségét?

A felvételi jelentkezések alapján úgy tűnik, sok felvételiző használta ki a keresztféléves felvételi adta lehetőséget, és megpróbálnak még a szigorítás életbe lépése előtt bejutni egyetemre, főiskolára. Ugyanis megduplázódott a felvételizők száma az alapszakokra.

  • Eduline

Alapképzés

A 2020-as keresztféléves felvételin összesen 1485 diák jelentkezett valamilyen nappali alapképzésre. Ez szám tavaly mindössze 647 felvételizőt jelentett. Decemberben megírtuk, hogy évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Bár néhány száz diákról van szók, ők mind az alapképzésre jelentkezők számát gyarapítják, ahova ugyanis még a felvételi szigorítástól - kötelező emelt szintű érettségitől - mentesen be lehet kerülni. Korábban ismertettük a legnépszerűbb alapképzéseket, ha megnéznétek, hogy melyiket és pontosan mit lehet tanulni, nézzétek meg a szakleírós cikkünket.

Mesterképzés

Ahogyan azt korábban megírtuk, a keresztféléves felvételivel főként a mesterképzésekre felvételizők élnek, ők jelentkeztek a legtöbb képzésre, összesen 4511-en. Ez a szám hasonlóan alakult a tavalyi felvételi adatokhoz, 2019-ben 4593 keresztféléves felvételiző jelölt meg valamilyen mesterképzést a jelentkezési lapon. A mesterszakos felvételi egészen másként működik, mint a többi (alap vagy osztatlan) képzések esetén. A szakokra jelentkezők rangsorolásáról az adott egyetem, főiskola dönt a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján - a szabályokról bővebben itt olvashattok.

Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre

Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.

Felsőoktatási szakképzés

Felsőoktatási szakképzésre mindössze 237 diák jelentkezett, a tavalyihoz (136 diákhoz képest) jóval többen. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek. Ebből adódóan a megszerzett végzettséggel be lehet lépni a munkaerőpiacra, vagy jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok, vagyis maga a felsőoktatási szakképzésről szóló oklevél. Erről a képzéstípusról bővebben itt olvashattok.

A keresztféléves felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Ez a tíz legnépszerűbb mesterszak a keresztféléves felvételin

Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.