Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A felvételi jelentkezések alapján úgy tűnik, sok felvételiző használta ki a keresztféléves felvételi adta lehetőséget, és megpróbálnak még a szigorítás életbe lépése előtt bejutni egyetemre, főiskolára. Ugyanis megduplázódott a felvételizők száma az alapszakokra.
Alapképzés
A 2020-as keresztféléves felvételin összesen 1485 diák jelentkezett valamilyen nappali alapképzésre. Ez szám tavaly mindössze 647 felvételizőt jelentett. Decemberben megírtuk, hogy évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Bár néhány száz diákról van szók, ők mind az alapképzésre jelentkezők számát gyarapítják, ahova ugyanis még a felvételi szigorítástól - kötelező emelt szintű érettségitől - mentesen be lehet kerülni. Korábban ismertettük a legnépszerűbb alapképzéseket, ha megnéznétek, hogy melyiket és pontosan mit lehet tanulni, nézzétek meg a szakleírós cikkünket.
Mesterképzés
Ahogyan azt korábban megírtuk, a keresztféléves felvételivel főként a mesterképzésekre felvételizők élnek, ők jelentkeztek a legtöbb képzésre, összesen 4511-en. Ez a szám hasonlóan alakult a tavalyi felvételi adatokhoz, 2019-ben 4593 keresztféléves felvételiző jelölt meg valamilyen mesterképzést a jelentkezési lapon. A mesterszakos felvételi egészen másként működik, mint a többi (alap vagy osztatlan) képzések esetén. A szakokra jelentkezők rangsorolásáról az adott egyetem, főiskola dönt a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján - a szabályokról bővebben itt olvashattok.
Felvételi 2020: ilyen végzettséggel kerülhettek be a különböző képzésekre
Nem mindegy, milyen végzettséggel vágtok neki - először vagy újra - a felvételinek: mutatjuk, milyen fajta képzésekre jelentkezhettek érettségivel, alap- vagy mesterszakos diplomával, illetve a régi rendszerben szerzett egyetemi, főiskolai oklevéllel.
Felsőoktatási szakképzés
Felsőoktatási szakképzésre mindössze 237 diák jelentkezett, a tavalyihoz (136 diákhoz képest) jóval többen. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek. Ebből adódóan a megszerzett végzettséggel be lehet lépni a munkaerőpiacra, vagy jelentkezhettek alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok, vagyis maga a felsőoktatási szakképzésről szóló oklevél. Erről a képzéstípusról bővebben itt olvashattok.
A keresztféléves felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Ez a tíz legnépszerűbb mesterszak a keresztféléves felvételin
Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.