Mesterképzésre jelentkeztek? Ezeket a szabályokat fontos, hogy ismerjétek

Mesterképzésre jelentkeztek a 2020-as felsőoktatási felvételin? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.

  • Eduline

A mesterszakos felvételi egészen másként működik, mint a többi (alap vagy osztatlan) képzések esetén. A szakokra jelentkezők rangsorolásáról az adott egyetem, főiskola dönt a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján. A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját is az adott intézmény határozza meg, annyi kikötéssel, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám ötven százalékát eléri.

Hány pontot lehet elérni?

Maximum 100 pontot lehet szerezni ezen a felvételin, de az ezen belüli részpontok szabályait szintén az intézmények külön-külön határozzák meg, vagyis nincsen egységes pontozási rendszer. Ugyanakkor a Felvi kiemeli: kötelező többletpontot adni az esélyegyenlőség alapján, azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért. Ezen a jogcímen a jelentkezők 1-10 pont közötti pontot kaphatnak. A bekerüléshez pedig a fentebb is említett ötven százalékot, vagyis az ötven pontot mindenképpen el kell érnie a felvételizőnek.

Mire kaphattok pontot?

Az egyetemek, főiskolák által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási mód a következők alapján történhet többek között: az oklevél minősítése, átlaga alapján, beszámíthat a záróvizsga eredménye, sőt a korábbi szakotokon szerzett félévi átlagok is. De jellemző, hogy az intézmények külön felvételi vizsgát, szóbelit és/vagy írásbelit tartanak, amelyet szintén pontoznak, és amely így meghatározó része lehet a felvételi pontotoknak. Sőt, előfordulhat egyes szakok esetén az alkalmassági vizsga is, erre szintén külön pontszám lehet érvényes.

Továbbá, a felvételi vizsgákon kívül kérhetnek beadandó feladatokat, dolgozatokat, akár portfóliót is az intézmények. Fontos, hogy ezeket is csupán a kiválasztot egyetemnek, főiskolának kell beadnotok, postáznotok. Bár a felvételi javarésze az intézmények és a diákok között zajlik, természetesen az E-felvételi rendszerében a mesterképzésre felvételizőknek is regisztrálniuk, jelentkezniük kell. Valamint érdemes megnéznetek ezt a listát, ahol az egyes szakokra vonatkozó általános bemenetei követelményeket nézhetitek meg.

A 2020-as felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Minden, amit a felsőoktatási szakképzésről tudni kell - ilyen két év az egyetemen

Úgy érzitek, nem lesz elég pontotok egy alap vagy osztatlan képzéshez? Nem csak így tanulhattok egyetemen. Milyen a pontszámítás ezekre a felsőoktatási szakképzésen? Utánajártunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.