Minden, amit a felsőoktatási szakképzésről tudni kell - ilyen két év az egyetemen

Úgy érzitek, nem lesz elég pontotok egy alap vagy osztatlan képzéshez? Nem csak így tanulhattok egyetemen. Milyen a pontszámítás ezekre a felsőoktatási szakképzésen? Utánajártunk.

  • Eduline

Az alap és osztatlan képzésektől eltérően a felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai - amelyek véglegesek 2020. július 23-án lesznek - persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében.

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek, akkor jó, ha tudjátok, hogy ezeken a szakokon a felvételi összpontszámot a Felvi információi háromféleképpen lehet kiszámítani: a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével. Szerencsére ezek közül mindig a legelőnyösebb módon számolják majd ki a pontjaitokat.

Nem kötelező az emelt érettségi

Bár többletpontot ugyanúgy kaptok érte, a felsőoktatási szakképzéshez 2020-ban sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Ugyanis a kötelező emelt szint csak azokra vonatkozik, akik alapképzésre és osztatlan mesterképzésre jelentkeznek. Tehát ha mégis tesztek ilyen vizsgát, akkor az erről szóló tanúsítványt vagy bizonyítvány legkésőbb 2020. július 9-ig kell majd feltöltenetek, csakúgy mint a többi olyan dokumentumot, amelyért pluszpontot kaphattok a felvételin.

Továbbtanuláshoz is jól jöhet

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzésén szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok.

A 2020-as felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Miért jár többletpont a 2020-as felvételin? Itt a teljes lista

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre. Összegyűjtöttük, hogy milyen jogcímeken kaphattok többletpontot.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna