Miért jár többletpont a 2020-as felvételin? Itt a teljes lista

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre. Összegyűjtöttük, hogy milyen jogcímeken kaphattok többletpontot.

  • Eduline

Az alap- és osztatlan képzéseken, illetve felsőoktatási szakképzéseken a 2020-as felvételin is maximum 100 többletpontot szerezhettek, akkor is, ha a különböző jogcímeken adható pontok összege ezt meghaladná.

Emelt szintű érettségi

Az emelt szintű érettségiért 50 többletpontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, a tárgy az adott szakon kötelező vagy választható, az érettségi pontjaitokat pedig a vizsga eredménye alapján számítják. Egy emelt szintű érettségi minden alap- és osztatlan képzésen kötelező: azt, hogy milyen tárgyból tett vizsgával teljesíthetitek ezt a követelményt, itt nézhetitek meg.

Ha nincs emelt szintű érettségitek a szakon kötelező tárgyból, de 2005 előtt tettetek érettségit belőle, a kötelező emelt szintűt felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is kiválthatjátok. Ezért - legalább 45 százalékos eredmény esetén - szintén jár az 50 többletpont.

Nyelvvizsga

Egy államilag elismert, B2-es (középfokú) komplex nyelvvizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Nyelvtudásért maximum 40 többletpont jár, akkor is, ha a nyelvvizsgákért kapható pontok összege ezt meghaladná. Ha egy jelentkező sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pontot, ha pedig egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi alapján is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számátokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg.

OKJ-s szakképesítés

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 1993 után szerzett, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontot kaphattok – maximum egy szakképesítésért jár többletpont, és csak abban az esetben, ha az OKJ-s képzés szakirányának megfelelő szakon tanultok tovább: itt találjátok a megfeleltetési táblázatot.

Szakképesítésért többletpont az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjain, a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok, az informatika, a jogi, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzésein, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területeken jár - ebben a táblázatban ellenőrizhetitek, hogy kaphattok-e többletpontot az adott szakon.

Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél

A kétéves felsőoktatási szakképzés elvégzéséért jeles záróvizsga esetén 32, jó záróvizsga esetén 20, közepes záróvizsga esetén pedig 10 többletpontot kaphattok – de csak akkor, ha azonos képzési terület szakjára jelentkeztek.

Tanulmányi és művészeti versenyek, sporteredmények

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért 1–10. helyezésért 100 többletpontot, 11–20. helyezésért 50 többletpontot, 21–30. helyezésért 25 többletpontot kaphattok. A többi, többletpontra jogosító versenyeredményt itt találjátok.

A Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB) által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után jár 10-50 többletpont. Itt találjátok a listát.

Fontos, hogy tanulmányi és művészeti, illetve sportversenyen elért eredményért nem minden képzési területen, illetve szakon jár többletpont - ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy az általatok kinézett képzésre milyen szabályok vonatkoznak.

Esélyegyenlőség

Jogcímenként és összesen 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermeket gondozó felvételizők. Hátrányos helyzetűnek azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők számítanak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete elégtelen. A fogyatékossággal élő felvételizőknek is 40 többletpont jár, a tartós betegséggel, például cukorbetegséggel vagy ételallergiával küzdők azonban nem számíthatnak pluszpontokra.

A gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő felvételizők is 40 pluszponttal számolhatnak.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Elstartolt a 2020-as felvételi: ilyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára jövőre

Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.