Jövőre már csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Jó hír azonban, hogy már az első ilyen vizsgáért is jár a plusz 50 pont. Viszont az nem mindegy, hogy melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát. Mutatjuk a részleteket.
A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is.
Fontos, hogy csak akkor kapjátok meg a plusz 50 pontot, ha olyan tantárgyból tesztek emelt szintű érettségit, aminek a pontjaiból végül érettségi pontok számíthatók az adott szakon. Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott képzési területen milyen vizsgákat fogadnak el, akkor itt nézhetitek meg. Ha azonban nem a felsorolt tárgyak közül választotok emelt szintű vizsgát, akkor nem kaphattok érte többletpontot, csupán a felvételi előzetes követelményeit teljesítitek. Erről részletesebben itt olvashattok.
Elindult a 2020-as felvételi jelentkezés: itt találjátok a meghirdetett szakok listáját
Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
