Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért

Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleve van.

A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Mutatjuk, miért.

Ahogy már korábban is írtuk, fontos, hogy a felvételi követelményként előírt, és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott képzési területen milyen vizsgákat fogadnak el, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a szakotokon milyen érettségi követelmények vannak, akkor kattintsatok ide.

Kapcsolat a felvételi követelmény és az érettségi pont számításban

Mint már írtuk, nem mindenki kaphat többletpontot a kötelező emelt szinten tett érettségijére, ugyanis bizonyos esetekben ezzel csak a követelményt lehet kipipálni. A felvi egy példát is hoz, a két esetre.

Ha valaki például tanító szakra jelentkezik, akkor az érettségi bemeneti követelményben meghatározott feltételek között több tantárgy is szerepel, például magyar, biológia vagy idegen nyelv. Ha azonban nem ezek közül a tárgyak közül választotok emelt szintű vizsgát - tehát nem olyanból, amiből érettségi pont is számolható - akkor nem kaphattok érte többletpontot.

Felvi.hu

Ahogy az ábrán is látszik, mivel a társadalomismeret tárgy nem szerepelt a bementi feltételek között, ezzel az eredménnyel csupán a felvételi követelmény teljesül, de érettségi pont nem számítható belőle, így többletpont sem ér.

A másik eset, ha valaki például általános orvosi szakra jelentkezik, ott több tantárgyat is emelt szinten kell teljesítenie ahhoz, hogy bekerülhessen az egyetemre. Ilyen helyzetben az érettségi ponthoz meghatározott – bemeneti – érettségi vizsgatárgyak közül teljesíthető az emelt szintű érettségi, ezért jár érte többletpont.

Felvi.hu

Mivel az ábrán is látszik, hogy a biológia (és kémia is) érettségi vizsgatárgy, ezért belőlük lesz végül maga az érettségi pont is kiszámítva.

Tehát ha a felvételizők nem olyan tantárgyból tesznek emelt szintű érettségit, aminek a pontjaiból végül érettségi pontok számíthatóak, akkor nem kapnak többletpontot, csupán a felvételi előzetes követelményeit teljesítették.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.