Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleve van.
A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Mutatjuk, miért.
Ahogy már korábban is írtuk, fontos, hogy a felvételi követelményként előírt, és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott képzési területen milyen vizsgákat fogadnak el, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a szakotokon milyen érettségi követelmények vannak, akkor kattintsatok ide.
Kapcsolat a felvételi követelmény és az érettségi pont számításban
Mint már írtuk, nem mindenki kaphat többletpontot a kötelező emelt szinten tett érettségijére, ugyanis bizonyos esetekben ezzel csak a követelményt lehet kipipálni. A felvi egy példát is hoz, a két esetre.
Ha valaki például tanító szakra jelentkezik, akkor az érettségi bemeneti követelményben meghatározott feltételek között több tantárgy is szerepel, például magyar, biológia vagy idegen nyelv. Ha azonban nem ezek közül a tárgyak közül választotok emelt szintű vizsgát - tehát nem olyanból, amiből érettségi pont is számolható - akkor nem kaphattok érte többletpontot.
Ahogy az ábrán is látszik, mivel a társadalomismeret tárgy nem szerepelt a bementi feltételek között, ezzel az eredménnyel csupán a felvételi követelmény teljesül, de érettségi pont nem számítható belőle, így többletpont sem ér.
A másik eset, ha valaki például általános orvosi szakra jelentkezik, ott több tantárgyat is emelt szinten kell teljesítenie ahhoz, hogy bekerülhessen az egyetemre. Ilyen helyzetben az érettségi ponthoz meghatározott – bemeneti – érettségi vizsgatárgyak közül teljesíthető az emelt szintű érettségi, ezért jár érte többletpont.
Mivel az ábrán is látszik, hogy a biológia (és kémia is) érettségi vizsgatárgy, ezért belőlük lesz végül maga az érettségi pont is kiszámítva.
Tehát ha a felvételizők nem olyan tantárgyból tesznek emelt szintű érettségit, aminek a pontjaiból végül érettségi pontok számíthatóak, akkor nem kapnak többletpontot, csupán a felvételi előzetes követelményeit teljesítették.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
