Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleve van.
A pontosított szabályok szerint, már az első emelt szintű vizsgáért is jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt értek el. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni, azonban ez nem jelenti azt, hogy aki emelt szintű érettségit tesz, automatikusan megkapja az 50 többletpontot is. Mutatjuk, miért.
Ahogy már korábban is írtuk, fontos, hogy a felvételi követelményként előírt, és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz. Ha kíváncsiak vagytok, hogy az általatok választott képzési területen milyen vizsgákat fogadnak el, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy a szakotokon milyen érettségi követelmények vannak, akkor kattintsatok ide.
Kapcsolat a felvételi követelmény és az érettségi pont számításban
Mint már írtuk, nem mindenki kaphat többletpontot a kötelező emelt szinten tett érettségijére, ugyanis bizonyos esetekben ezzel csak a követelményt lehet kipipálni. A felvi egy példát is hoz, a két esetre.
Ha valaki például tanító szakra jelentkezik, akkor az érettségi bemeneti követelményben meghatározott feltételek között több tantárgy is szerepel, például magyar, biológia vagy idegen nyelv. Ha azonban nem ezek közül a tárgyak közül választotok emelt szintű vizsgát - tehát nem olyanból, amiből érettségi pont is számolható - akkor nem kaphattok érte többletpontot.
Ahogy az ábrán is látszik, mivel a társadalomismeret tárgy nem szerepelt a bementi feltételek között, ezzel az eredménnyel csupán a felvételi követelmény teljesül, de érettségi pont nem számítható belőle, így többletpont sem ér.
A másik eset, ha valaki például általános orvosi szakra jelentkezik, ott több tantárgyat is emelt szinten kell teljesítenie ahhoz, hogy bekerülhessen az egyetemre. Ilyen helyzetben az érettségi ponthoz meghatározott – bemeneti – érettségi vizsgatárgyak közül teljesíthető az emelt szintű érettségi, ezért jár érte többletpont.
Mivel az ábrán is látszik, hogy a biológia (és kémia is) érettségi vizsgatárgy, ezért belőlük lesz végül maga az érettségi pont is kiszámítva.
Tehát ha a felvételizők nem olyan tantárgyból tesznek emelt szintű érettségit, aminek a pontjaiból végül érettségi pontok számíthatóak, akkor nem kapnak többletpontot, csupán a felvételi előzetes követelményeit teljesítették.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
