Felvételizők, figyelem! A felvételi követelmény és a pontszámításhoz előírt emelt szintű érettségi nem ugyanaz

Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Itt a lista, milyen vizsgát kell tennetek a különböző szakokon.

  • Eduline

Az sem kérdéses egy ideje, hogy nyelvvizsgát már nem kell kötelezően teljesíteni a 2020-as felvételihez, a másik bemeneti követelmény azonban megmaradt. Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot hogyan tudjátok teljesíteni. Ugyanis minden szakon más-más emelt szintű érettségit írnak elő felvételi követelményként.

Fontos, hogy a felvételi követelményként előírt és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz - hívja fel a figyelmet a Felvi.

A következő táblázatban azt nézhetitek meg, hogy az általatok választott területen milyen vizsgákat fogadnak el. Ilyen szempontból kétféle tanulmányterületi csoport van: az egyik, ahol nem írnak elő tantárgy szerinti követelményt, a másik, ahol konkrét tantárgyak közül választhattok.

A felvételi követelmény bármilyen emelt szintű érettségi vizsgával teljesíthető a következő képzési területeken:Felvételi követelmény a bemeneti feltételként meghatározott emelt szintű érettségi tárgyak közül teljesíthető a következő képzési területeken:

agrár (alapképzés),

gazdaságtudományok (alapképzés)

informatika,

jogi (alapképzés),

orvos- és egészségtudomány (alapképzés),

pedagógusképzés,sporttudomány.

agrár (osztatlan képzés)

államtudományi,

bölcsészettudomány,

jogi (osztatlan képzés)

műszaki,

orvos és egészségtudomány (osztatlan képzés),

társadalomtudomány,

természettudomány.

Többletpontok: 
A felvételi követelményként választott emelt szintű érettségiért akkor adható többletpont, ha a választott tárgyból lehet érettségi pontot számítani, és legalább 45%-os eredményű.A legalább 45%-os emelt szintű érettségi vizsgáért jár a többletpont.

Emelt szintű érettségiért továbbra is összesen 100 pontot kaphattok, vagyis két emelt szintű vizsga számítható be. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.

A részletes felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg. A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Milyen többletpontokat kaphattok a 2020-as felvételin? Itt a lista

A 2020-as felsőoktatási felvételi eljárástól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De miért kaphattok többletpontokat? Itt a lista.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.