Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Itt a lista, milyen vizsgát kell tennetek a különböző szakokon.
Az sem kérdéses egy ideje, hogy nyelvvizsgát már nem kell kötelezően teljesíteni a 2020-as felvételihez, a másik bemeneti követelmény azonban megmaradt. Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot hogyan tudjátok teljesíteni. Ugyanis minden szakon más-más emelt szintű érettségit írnak elő felvételi követelményként.
Fontos, hogy a felvételi követelményként előírt és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz - hívja fel a figyelmet a Felvi.
A következő táblázatban azt nézhetitek meg, hogy az általatok választott területen milyen vizsgákat fogadnak el. Ilyen szempontból kétféle tanulmányterületi csoport van: az egyik, ahol nem írnak elő tantárgy szerinti követelményt, a másik, ahol konkrét tantárgyak közül választhattok.
| A felvételi követelmény bármilyen emelt szintű érettségi vizsgával teljesíthető a következő képzési területeken: | Felvételi követelmény a bemeneti feltételként meghatározott emelt szintű érettségi tárgyak közül teljesíthető a következő képzési területeken: |
agrár (alapképzés), gazdaságtudományok (alapképzés) informatika, jogi (alapképzés), orvos- és egészségtudomány (alapképzés), pedagógusképzés,sporttudomány. | agrár (osztatlan képzés) államtudományi, bölcsészettudomány, jogi (osztatlan képzés) műszaki, orvos és egészségtudomány (osztatlan képzés), társadalomtudomány, természettudomány. |
| Többletpontok: | |
| A felvételi követelményként választott emelt szintű érettségiért akkor adható többletpont, ha a választott tárgyból lehet érettségi pontot számítani, és legalább 45%-os eredményű. | A legalább 45%-os emelt szintű érettségi vizsgáért jár a többletpont. |
Emelt szintű érettségiért továbbra is összesen 100 pontot kaphattok, vagyis két emelt szintű vizsga számítható be. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.
A részletes felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg. A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Milyen többletpontokat kaphattok a 2020-as felvételin? Itt a lista
A 2020-as felsőoktatási felvételi eljárástól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De miért kaphattok többletpontokat? Itt a lista.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.