Egyetem 280 pont alatt: mi az a felsőoktatási szakképzés?

Bár ugyanott jelentkezhettek, a felsőoktatási szakképzés mégis eltér a "hagyományos" egyetemi képzésektől. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.

Kik jelentkezhetnek és hogyan? 

Egy felsőoktatási szakképzés olyankor lehet jó választás, ha egyetemre felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot vagy esetleg úgy érzitek, hogy nem lesz annyi pontotok, hogy bekerüljetek alap-, vagy osztatlan képzésre. A szakképzésekre ugyanúgy február 15-ig lehet jelentkezni szintén Felvi felületén.

Milyenek a pontszámítási szabályok?

A felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai 2020. július 23-án lesznek véglegesek. A pontszámításról bővebben itt írtunk korábban.

Kiknek ajánlott ez a képzésforma?

A felsőfokú szakképzésre tekinthettek akár úgy is, mint az egyetemi tanulmányok főpróbája. A továbbtanulásnál az itt megszervezett kreditek beszámíthatóak. A felsőoktatási szakképzések többsége állami ösztöndíjjal támogatott, így két év alatt piacképes tudást és szakképesítést szerezhettek. 

A felsőoktatási szakképzés nagy előnye, hogy elvégzése után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok.

Tehát ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.

  • jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,
  • jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,
  • közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot

    • Ennyibe kerül a 2020-as felvételi: kiknek és mennyit kell fizetnie a jelentkezésért?

    Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Összeszedtük, mennyit kell fizetni a felvételiért.

    Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

    Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

     

     

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    Közoktatás
    Kurucz-Gáspár Tünde

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna