Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.
A keresetüket befogadta a törvényszék, de a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.
A tanév eleje óta komoly kérdés az országos tanárhiány. A szeptember óta tartó tüntetéssorozatoknak és tiltakozásoknak az egyik központi kérdése: ki fog tanítani. Megnéztük, hány szabad állás van most a közoktatásban.
A Miskolci Herman Ottó Gimnázium új videója az október 14-i tanártünetetés napján jelent meg.
Hány diák jut egy tanárra Magyarországon, Finnországban vagy éppen Németországban. A nap grafikonja.
Így lett bő 30 év alatt majdnem 100 ezer általános iskolai tanárból mindössze 74 ezer - friss statisztika a tanárok számáról.
Hiába magasabbak a bérek a fővárosban, mint Békés megyében, aki az oktatásban dolgozik, ugyanannyit keres - ez pedig komoly pedagógushiányt hoz magával Budapesten.
Idén szeptembertől visszamehetnek az iskolákba a nyugdíjas pedagógusok tanítani külön engedély nélkül is – döntött a kormány a nyári szünet alatt. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a „40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek” nyugdíjba vonulása borította meg az oktatási rendszert.
A szülő szervezet szerint nincsen gyors és könnyű megoldás, de összeszedték, mit lehet tenni, és hogyan állhatnak ki a szülők a gyerekek érdekében. Szerintük enélkül a helyzet tovább romlik.
Magyarországon és Lengyelországban is hatalmas problémát okoz a tanárhiány, a pedagógusok mindkét országban sztrájkra készülnek.
Délután négykor kezdődött a Diákok a tanárokért csoport tüntetése a Bazilika előtt. Középiskolások, tanárok és szülők követelték a kormánytól, hogy emelje a pedagógusok bérét, adjon megoldást a tanárhiányra, teremtsen élhetőbb körülményeket az oktatásban, legyen "tanítható és tanulható" mennyiségű és minőségű a tananyag.
Szeptember 1-jén elindult a 2022/23-as tanév, de napokkal az évnyitó előtt még sok olyan iskola volt, ahol nem minden tantárgyhoz volt elegendő (szak)tanár. Megnéztük a számokat.
Idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a Z-szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de – úgy tűnik – hiába, a siralmas, 210 ezer forint körüli kezdő bér még mindig komoly visszatartó erő. Az ötéves tanári szakot az egész országban összesen tizenhárom hallgató kezdi majd el.
Lesz-e tanársztrájk, lesznek-e egyáltalán pedagógusok az iskolában, vagy lesz-e online oktatás - merülnek fel a kérdések a tanévkezdés előtt két nappal. Ezekre próbált meg válaszolni a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Vannak olyan iskolák, ahol még mindig nem állt össze a 2022/23-as tanév órarendje, vagy éppen a tantárgyfelosztása, pedig csütörtökön kezdődik az újabb tanév.
Erről és a pedagógusutánpótlás kérdéséről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt egy interjúban.
Az idei tanévkezdésnél sok szülő kénytelen szembesülni a drámai mértékű pedagógushiánnyal - írják közleményükben.
Szeptember 2-án Budapest belvárosában tartanak tanévnyitó tüntetést, emellett az ország összes diákját arra kérik, hogy viseljenek kockás inget az iskolai évnyitón, így vállalva szolidaritást a (még mindig) béremelésre váró tanárokkal – ilyen akciókkal készül az őszre a márciusban többezres demonstrációt szervező Diákok a Tanárokért csoport.
