Nem vett részt Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai közoktatási vitanapon, amelyet az ellenzéki pártok képviselői kezdeményeztek. És ahol nagy újdonság nem hangzott el az oktatás helyzetéről.
A vitát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a helyszínről követte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a jól ismert fordulatokkal indította beszédét: felsorolta a "baloldal" oktatási megszorításait, majd a kormány oktatáspolitikai lépéseiről beszélt, kiemelve, hogy létrehozták a KRÉTA-rendszert, ingyenessé tették a második szakma megszerzését, rengeteg iskolát és óvodát újítottak fel. Az államtitkár szerint a kormány komolyan veszi a pedagógusokat, ezért egyeztettek a szakszervezetekkel. Egyébként a nagy szakszervezetek a vitanap után, november 7-én ülnek majd ismét tárgyalóasztalhoz a köznevelési államtitkárral, Maruzsa Zoltánnal, aki maga is részt vett az eseményen.
Az államtitkár szerint a magyar diákok eredményei az utóbbi években a mérések szerint nagyon jók voltak - a TIMSS nemzetközi mérés mellett szó esett a PISA-mérésekről, az országos kompetenciamérésekről és a PIRLS negyedik évfolyamosokat érintő szövegértési felméréséről is. Hozzátette azt is, hogy a tanári bérek emelésére már nem kell sokat várni, az Európai Unióval kötött megállapodások függvényében ugyanis "komoly" fizetésemelést terveznek.
Erről beszélt egy friss interjúban Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is, aki egyenesen azt mondta: "a kormányból mindenki többször elmondta, hogy a kormányzat érti a pedagógusok igényét, szeretnénk is a helyzeten javítani, és már csak néhány hetet kell várni, hogy ez megvalósuljon".
A vitanapon felszólaltak az ellenzéki képviselők is, és annak ellenére, hogy korábban a DK és az LMP is jelezte, hogy nem vesznek részt a Jobbik által kezdeményezett vitanapon, képviselőik közül többen jelen voltak. A momentumos Fekete-Győr András arra volt kíváncsi, hogy miközben a tanárok bérét nem emelik, hogyan a kormánynak „pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni, a miniszterek és államtitkárok fizetését megemelni”. A Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea pedig azt kérdezte, „miért kretén vadászkiállításra” vagy a stadionokra kellett költeni a pénzt, miért nem a tanárok bérére.
A pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 60 százalékát éri el, ami a legalacsonyabb arány az OECD-tagállamok között, és már 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből - jelezte Orosz Anna, a Momentum képviselője. A szintén momentumos Tóth Endre szerint ha egy magyar diák ma bemegy egy állami iskolába, sokszor úgy érzi magát, mintha egy 80-as években játszódó film forgatásán lenne. A napi 10-12 óra tanulás stresszes, túlterhelt gyermekkorhoz vezet - tette hozzá.
Mi lesz a következő lépés?
A tervek szerint a tanári szakszervezetek november 7-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz, de már meghirdették az újabb országos tanársztrájk időpontját is: november 18-án ismét munkabeszüntetést terveznek.
Ezt követően november 26-án ismét tüntetnek majd a Kossuth téren is, illetve több megmozdulást szerveznek a tanárok és a diákok is a következő hetekben: Budapesten tanárballagást hirdettek november 8-ra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
