Idén szeptembertől visszamehetnek az iskolákba a nyugdíjas pedagógusok tanítani külön engedély nélkül is – döntött a kormány a nyári szünet alatt. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a „40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek” nyugdíjba vonulása borította meg az oktatási rendszert.
A 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett"
-mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjújában. Szerinte a döntésre – hogy külön engedély nélkül taníthassanak a nyugdíjasok is – azért volt szükség, mert a helyzet az elmúlt tíz évben – nemcsak az oktatásban – hatalmasat változott, „amin csak rontott a járvány, illetve a jelenleg folyó háború, ezért oldotta fel a kormány ezt a kötelezettséget”. Hozzátette,
kíváncsian várják az első év ezirányú tapasztalatait, „pályán tartó hatását”.
Felvételiző nem sok van, de jönnek a nyugdíjasok?
Azok nyugdíjasok, akik most kormányengedély nélkül térnek vissza az iskolákba a fizetésüket is megkapják és a nyugdíjukat is megtarthatják – magyarázta az államtitkár. Hozzátéve azt is, közülük sokan voltak eddig is óraadóként még maradtak az adott intézményben, viszont ennek az engedélyeztetése, "a jogviszonyváltás rengeteg adminisztratív nehézséggel járt, melyet ez a jogszabályváltozás kiküszöböl".
A köznevelésért felelős államtitkár egyébként arról nem beszélt, hogy a pedagógusszakokra jelentkezők száma visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
