Maruzsa Zoltán: a 40 éve dolgozó tanárok „jelentős nyugdíjba vonulási hullámot” indítottak

Idén szeptembertől visszamehetnek az iskolákba a nyugdíjas pedagógusok tanítani külön engedély nélkül is – döntött a kormány a nyári szünet alatt. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a „40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek” nyugdíjba vonulása borította meg az oktatási rendszert.

  • Csik Veronika

A 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett"

-mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjújában. Szerinte a döntésre – hogy külön engedély nélkül taníthassanak a nyugdíjasok is – azért volt szükség, mert a helyzet az elmúlt tíz évben – nemcsak az oktatásban – hatalmasat változott, „amin csak rontott a járvány, illetve a jelenleg folyó háború, ezért oldotta fel a kormány ezt a kötelezettséget”. Hozzátette,

kíváncsian várják az első év ezirányú tapasztalatait, „pályán tartó hatását”.

Felvételiző nem sok van, de jönnek a nyugdíjasok?

Azok nyugdíjasok, akik most kormányengedély nélkül térnek vissza az iskolákba a fizetésüket is megkapják és a nyugdíjukat is megtarthatják – magyarázta az államtitkár. Hozzátéve azt is, közülük sokan voltak eddig is óraadóként még maradtak az adott intézményben, viszont ennek az engedélyeztetése, "a jogviszonyváltás rengeteg adminisztratív nehézséggel járt, melyet ez a jogszabályváltozás kiküszöböl".

A köznevelésért felelős államtitkár egyébként arról nem beszélt, hogy a pedagógusszakokra jelentkezők száma visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.