Attól biztosan nem lesz több felvételiző a tanárszakokon, mert eltörlik a kötelező emelt szintű érettségit

Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.

  • Székács Linda

Nagy változást nem várok attól, hogy már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Más változásra lenne szükség

- mondta el az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter.

A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően számos egyetem képzésein megszűnik az emelt szintű érettségi követelménye. Ez legfőképp a pedagógusszakokra igaz, hiszen az angoltanári képzésen és szakpárokon kívül sehol nem lesz szükség a magasabb szintű vizsgára.

A könnyítés egyértelműen a tanárhiányra szolgálna megoldásként, Horváth Péter szerint azonban eddig sem a követelményekkel volt probléma, hiszen a ponthatárok eddig is alacsonyak voltak, így a felvételi további enyhítése nem fog változást hozni a pedagógusjelöltek számában.

Sok szakpár nem is indul

Horváth Péter arról is beszámolt, hogy míg az 1990-ben végzett osztályából öten mentek matematika-fizika szakos tanárnak, idén országos szinten mindössze négyen kezdtek ezen a szakpáron a Szegedi Tudományegyetemen, heten pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Vannak viszont olyan szakok, amelyet sok felsőoktatási intézmény el sem tudott indítani az elmúlt évben vagy években. Biológia-fizika tanári szakpár hat pedagógusképző egyetem közül mindössze egy helyen indult, fizika-kémia szakpár pedig évek óta nincs, ami a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a pedagóguspálya egészére nézve rémisztő.

Változást csak az hozhatna, ha emelnének a pedagógusbéreken és a tanári szakok presztízsén, a 2013-as bérrendezést követően ugyanis "szépen kúsztak fel a jelentkezési számok".

Nagyon sok diák gondolkodik azon, hogy pedagógusnak menjen, aztán mégiscsak mást választ, mert látja a pedagógusfizetést. Nem jó dolog természetesen, ha egy pályaválasztásnál ilyen erős szerepet játszik a pénz, de tudomásul kell venni azt, hogy mindenkinek szüksége van olyan jövedelemre, amellyel családot tud alapítani, otthont tud teremteni.

- mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.