Attól biztosan nem lesz több felvételiző a tanárszakokon, mert eltörlik a kötelező emelt szintű érettségit

Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.

  • Székács Linda

Nagy változást nem várok attól, hogy már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Más változásra lenne szükség

- mondta el az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter.

A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően számos egyetem képzésein megszűnik az emelt szintű érettségi követelménye. Ez legfőképp a pedagógusszakokra igaz, hiszen az angoltanári képzésen és szakpárokon kívül sehol nem lesz szükség a magasabb szintű vizsgára.

A könnyítés egyértelműen a tanárhiányra szolgálna megoldásként, Horváth Péter szerint azonban eddig sem a követelményekkel volt probléma, hiszen a ponthatárok eddig is alacsonyak voltak, így a felvételi további enyhítése nem fog változást hozni a pedagógusjelöltek számában.

Sok szakpár nem is indul

Horváth Péter arról is beszámolt, hogy míg az 1990-ben végzett osztályából öten mentek matematika-fizika szakos tanárnak, idén országos szinten mindössze négyen kezdtek ezen a szakpáron a Szegedi Tudományegyetemen, heten pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Vannak viszont olyan szakok, amelyet sok felsőoktatási intézmény el sem tudott indítani az elmúlt évben vagy években. Biológia-fizika tanári szakpár hat pedagógusképző egyetem közül mindössze egy helyen indult, fizika-kémia szakpár pedig évek óta nincs, ami a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a pedagóguspálya egészére nézve rémisztő.

Változást csak az hozhatna, ha emelnének a pedagógusbéreken és a tanári szakok presztízsén, a 2013-as bérrendezést követően ugyanis "szépen kúsztak fel a jelentkezési számok".

Nagyon sok diák gondolkodik azon, hogy pedagógusnak menjen, aztán mégiscsak mást választ, mert látja a pedagógusfizetést. Nem jó dolog természetesen, ha egy pályaválasztásnál ilyen erős szerepet játszik a pénz, de tudomásul kell venni azt, hogy mindenkinek szüksége van olyan jövedelemre, amellyel családot tud alapítani, otthont tud teremteni.

- mondta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.