Attól biztosan nem lesz több felvételiző a tanárszakokon, mert eltörlik a kötelező emelt szintű érettségit

Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.

  • Székács Linda

Nagy változást nem várok attól, hogy már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Más változásra lenne szükség

- mondta el az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter.

A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően számos egyetem képzésein megszűnik az emelt szintű érettségi követelménye. Ez legfőképp a pedagógusszakokra igaz, hiszen az angoltanári képzésen és szakpárokon kívül sehol nem lesz szükség a magasabb szintű vizsgára.

A könnyítés egyértelműen a tanárhiányra szolgálna megoldásként, Horváth Péter szerint azonban eddig sem a követelményekkel volt probléma, hiszen a ponthatárok eddig is alacsonyak voltak, így a felvételi további enyhítése nem fog változást hozni a pedagógusjelöltek számában.

Sok szakpár nem is indul

Horváth Péter arról is beszámolt, hogy míg az 1990-ben végzett osztályából öten mentek matematika-fizika szakos tanárnak, idén országos szinten mindössze négyen kezdtek ezen a szakpáron a Szegedi Tudományegyetemen, heten pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Vannak viszont olyan szakok, amelyet sok felsőoktatási intézmény el sem tudott indítani az elmúlt évben vagy években. Biológia-fizika tanári szakpár hat pedagógusképző egyetem közül mindössze egy helyen indult, fizika-kémia szakpár pedig évek óta nincs, ami a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a pedagóguspálya egészére nézve rémisztő.

Változást csak az hozhatna, ha emelnének a pedagógusbéreken és a tanári szakok presztízsén, a 2013-as bérrendezést követően ugyanis "szépen kúsztak fel a jelentkezési számok".

Nagyon sok diák gondolkodik azon, hogy pedagógusnak menjen, aztán mégiscsak mást választ, mert látja a pedagógusfizetést. Nem jó dolog természetesen, ha egy pályaválasztásnál ilyen erős szerepet játszik a pénz, de tudomásul kell venni azt, hogy mindenkinek szüksége van olyan jövedelemre, amellyel családot tud alapítani, otthont tud teremteni.

- mondta.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?