A tanév eleje óta komoly kérdés az országos tanárhiány. A szeptember óta tartó tüntetéssorozatoknak és tiltakozásoknak az egyik központi kérdése: ki fog tanítani. Megnéztük, hány szabad állás van most a közoktatásban.
Országosan több mint 594 álláshirdetést dobott ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu a "tanár" keresőszóra. Úgy tűnik, tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, országszerte majdnem háromszáz - egészen pontosan 289 - betöltetlen állást hirdetnek az oldalon, de 272 hirdetést találtunk az "óvodapedagógus" és 157-et a "gyógypedagógus" szóra rákeresve.
Az állások közül azonban sok olyat is látni, ahol egyetlen hirdetés alatt egyszerre 4-5 embert is keresnek az intézmények. Arról nem is beszélve, hogy akadnak olyan iskolák is, ahol a tanév kezdete óta nem sikerült természettudományos tárgyakat oktató pedagógust, matektanárt vagy angoltanárt találni.
Ha azonban nemcsak a betöltetlen állásokra, hanem arra is rákeresünk, hol okoz a legnagyobb problémát a pedagógushiány, gyorsan kiderül, hogy Budapest és Pest-megye mellett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a legtöbb betöltetlen állás: jelenleg 84 álláshirdetést dob ki a kereső a "tanár", és 29-et a "tanító" szóra keresve (azonban már az első keresési oldalon három olyan hirdetést is találni, ahova egyszerre 2, és kettő olyat, ahova 3 tanárt is keresnek egy hirdetésben). Ez azzal együtt, hogy a többi megyében 10-20 állást lehet találni, kifejezetten magas. A fővárosban egyébként 117 szabad tanári állást találtunk, Pest megyében pedig 137-et.
A hirdetések egy részében az ország egész területén természettudományos tárgyak oktatásához keresnek tanárt az iskolák, például biológia és kémia szakosokat, de informatika- és matematikatanárt is sok helyre vennének fel. Ezek mellett az oldalon gyógypedagógusi, gyógytestnevelői, zenetanári, angoltanári állásokat is szép számmal lehet találni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
