Miért éppen a matek a mumustárgy a magyar iskolákban?
Érdekes kísérlet lenne, ha a matematika tantervének összeállításában részt vehetnének olyanok is, akik nem matematikát tanítanak – mondta Csapodi Csaba, az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központ oktatója a hvg.hu-nak.
A matematika mumustantárgynak számít. Ez részben azért van így, mert egymásra épül a tananyag, így ha valaki az elején nem ért meg valamit, akkor folyamatos kudarcélményben lesz része. Csapodi Csaba részt vett a 2020-as NAT összeállításában, és szerinte az is problémát okozhat, hogy csak olyan emberek határozzák meg, mit kell tanulni, akik értik a matekot. Ők nehezen tudják elképzelni, hogy minek a megértése okozhat nehézséget az adott életkorban.
„Nem azt állítom, hogy lehetetlen dolog megérteni a matematikát, csak azt, hogy túl sok mindent, túl rövid idő alatt kell megtanítani, ez sokaknak okoz nehézséget” - mondja.
A tananyagnál ugyanakkor még fontosabb az, hogy ki adja át a tudást a diákoknak: azt kellene elérni, hogy motivált és megbecsült tanárok tanítsanak az iskolákban, de ez a jelenlegi fizetések és pedagógushiány mellett nehéz elvárás.
Az interjúban a mesterséges intelligencia (MI) gyors ütemű fejlődésére is kitértek: a ChatGPT, chatrobot már magyar nyelven is meg tudja oldani a matekérettségi feladatait. Az ELTE oktatója szerint hatással lesz az MI az oktatásra, valószínűleg a konkrét ismeretek átadásának súlya csökkeni fog, de a tanárok személyes visszajelzésére és a szociális, illetve kommunikációs készségek fejlesztésére továbbra is szükség lesz.
Magyarország nem foglal el jó helyet az oktatás terén a nemzetközi rangsorokon, miközben az ázsiai országokban, a skandinávoknál, észteknél és portugáloknál egyre gyorsabb ütemben fejlődik az edukáció. Júliusban kiderülhet, hogy ezekben az országokban mit csinálnak máshogy, ugyanis idén Budapesten tartják a matematikatanítás módszertanával foglalkozó legnagyobb európai tudományos konferenciát, a CERME13-at, amely a European Society for Research in Mathetmatics Education (ERME) rendezvénye. Az eseményen, melynek főszervezője Csapodi Csaba, csaknem ezer tanár vesz részt a világ különböző részeiről.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
