Magyarországon a pedagógus-ellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-TUDOK oktatáskutató cég által végzett kutatásából, amit a hvg.hu idéz.
Vannak gondok
A kutatásban megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján kiderült: az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár.
Az oldal szerint a hiány egyik jele a pedagógusok túlterheltsége. Az online felmérés alapján - közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva - átlagosan 42,48 óra a heti terhelése a pedagógusnak. Ebből átlagosan 27 óra csak a tanórai tanítás.
A pedagógushiány „kezelésére” széles eszköztárat alakítottak ki az iskolák, de ezek többsége rontja a szolgáltatás minőségét – foglalja össze a kutatást az oldal. Sok esetben a gyakornokot, pályakezdőt is bevetik, sok helyen pedagógiai asszisztensek is beszállnak a tanításba. Ez viszont gyakran oda vezet, hogy a túlhajszolt pedagógusnak az oktatás és nevelés helyett már csak a gyerekfelügyeletre van energiája.
A bérek sem meggyőzőek, komoly átalakítások kellenek
A kutatás kitért a pedagógusok bérére is, amely jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%), és a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év) - idézi a hvg.hu.
A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához, a T-Tudok szakemberei szerint három területen kell egyaránt előrelépni. Egyrészt biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van. Harmadrészt pedig a pedagógusszakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen.
