A legfrissebb pályaorientációs tesztet 9 197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki. Sokan szereznének szakmát és érettségit, viszont csak kevesen mennének gimnáziumba.
A nyolcadikosok túlnyomó többsége (95%) foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Közülük a legtöbben (88%) a szüleikkel beszélgettek erről, 58%-uk osztályfőnöki órán, 54%-uk barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) felmérésből.
A tanulók 36%-a az általános iskola után gimnáziumban szeretne tovább tanulni - ez hat százalékkal kevesebb, mint 2020-ban.
Körülbelül felük szeretne szakmát szerezni: 31%-uk szakgimnáziumban/technikumban, 24%-uk pedig szakképző iskolában tanulna tovább. Viszont 9%-a még nem gondolkozott a továbbtanuláson.
Mi lesz az érettségi után?
Hosszútávon a megkérdezett diákok 31%-a felsőfokú végzettséget, diplomát, 6%-uk doktori végzettséget szeretne szerezni. 34%-uk szakmát és érettségit, 13%-uknak a szakmaszerzés, 6%-uknak pedig az érettségi megszerzése a célja.
A tanulók 1%-a gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10%-uk pedig azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. Egyébként 2014 óta folyamatosan nő azoknak a tanulóknak aránya, akik felsőfokú végzettséget szeretnének, viszont idén ez az arány kicsit csökkent. Ezzel szemben viszont előző évhez képest idén nőtt azok aránya, akik szakmát és érettségit szeretnének szerezni.
Miben a legjobbak?
Legtöbb diák idegen nyelvek tanulásában (33%), számítógép kezelésében, informatikában (30%), csapatsportban (30%), rajzolásban, festésben (29%), illetve emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban (29%) mondta magát tehetségesnek – derül ki a kutatásból.
Nem is meglepő, hogy a jövőbeli foglalkozásoknál az informatika (21%), a sütés-főzés (21%), a sportolás (20%), a művészeti ágak (20%) a legnépszerűbbek.
Magas fizetés, sok szabadidő és külföld
A magas kereset, a munka melletti sok szabadidő, illetve a külföldi munkavégzés lehetősége inkább a fővárosban élő gyerekek számára tűnik fontosabb szempontnak, míg a kisebb településeken a jó munkatársi kapcsolat, a másokon való segítés, a pontos utasítások alapján történő munkavégzés, valamint a munkanélküliség elkerülése.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
