Matekpéldával oktat(na) a minisztérium egy kérdésre válaszul, ami nem is a számokról szól

Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.

  • Csik Veronika

"A köznevelésben tanító tanárok óriási hiánya miatt nem csorbul a gyermekek tanuláshoz való joga?" - tette fel a kérdését a Belügyminisztériumnak Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Erre (egyébként egy korábbi kérdésre hivatkozó) válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a KSH adataira hivatkozva azt írja:

2010 és a 2021/20221. tanév adatai között a változás 3 671 fő, azaz 12 év alatt csak ennyivel csökkent a pedagógusok száma.

Hozzátette, 2022. augusztus végétől mintegy 4 ezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusok besorolással rendelkezők száma – nem kell sok tehát, hogy a két számot egymásmellé helyezve kiderüljön, hogy nincs is tanárhiány?

Arról viszont végül nem esik szó, hogy a hiány, bármekkora is legyen az, mennyiben sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát. "Ez nem politika, csak szín tiszta matematika" - tette hozzá az államtitkár, akinek egyébként korábban szintén meggyűlt a baja a matekkal, méghozzá pont egy, a tanárok számával kapcsolatos posztban.

Mekkora az akkora?

A gyakorlatban a szakszervezetek szerint a tanárhiány a fent említett alig négyezres számnál jóval, magasabb: egészen pontosan 16 440 pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból. A kormány intézkedési, vagy éppen azok hiánya pedig újabb és újabb felmondásokhoz vezetnek - a napokban még három (egyébként korábban aktívan tiltakozó) tanár mondott fel többek között a helyzet reménytelenségére hivatkozva.

A KSH-adatok mellett válaszában egyébként Rétvári Bence kitért a tanárok béremelési tervezetére is. Azt írta, "idén januártól 10%-kal emelkedtek a pedagógus bérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21%-ra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10% helyett 25%-os, 2025-ben 29%-os emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75%-kal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet."

Hozzátette, ha a "hosszú késlekedés után megérkeznek a Magyarországnak járó források, akkor a pedagógusok az idei 10%-os és 21%-os béremelés közötti különbözetet utólag 2023. január 1-ig visszamenőlegesen meg fogják kapni".

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.