Matekpéldával oktat(na) a minisztérium egy kérdésre válaszul, ami nem is a számokról szól

Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.

  • Csik Veronika

"A köznevelésben tanító tanárok óriási hiánya miatt nem csorbul a gyermekek tanuláshoz való joga?" - tette fel a kérdését a Belügyminisztériumnak Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Erre (egyébként egy korábbi kérdésre hivatkozó) válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a KSH adataira hivatkozva azt írja:

2010 és a 2021/20221. tanév adatai között a változás 3 671 fő, azaz 12 év alatt csak ennyivel csökkent a pedagógusok száma.

Hozzátette, 2022. augusztus végétől mintegy 4 ezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusok besorolással rendelkezők száma – nem kell sok tehát, hogy a két számot egymásmellé helyezve kiderüljön, hogy nincs is tanárhiány?

Arról viszont végül nem esik szó, hogy a hiány, bármekkora is legyen az, mennyiben sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát. "Ez nem politika, csak szín tiszta matematika" - tette hozzá az államtitkár, akinek egyébként korábban szintén meggyűlt a baja a matekkal, méghozzá pont egy, a tanárok számával kapcsolatos posztban.

Mekkora az akkora?

A gyakorlatban a szakszervezetek szerint a tanárhiány a fent említett alig négyezres számnál jóval, magasabb: egészen pontosan 16 440 pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból. A kormány intézkedési, vagy éppen azok hiánya pedig újabb és újabb felmondásokhoz vezetnek - a napokban még három (egyébként korábban aktívan tiltakozó) tanár mondott fel többek között a helyzet reménytelenségére hivatkozva.

A KSH-adatok mellett válaszában egyébként Rétvári Bence kitért a tanárok béremelési tervezetére is. Azt írta, "idén januártól 10%-kal emelkedtek a pedagógus bérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21%-ra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10% helyett 25%-os, 2025-ben 29%-os emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75%-kal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet."

Hozzátette, ha a "hosszú késlekedés után megérkeznek a Magyarországnak járó források, akkor a pedagógusok az idei 10%-os és 21%-os béremelés közötti különbözetet utólag 2023. január 1-ig visszamenőlegesen meg fogják kapni".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna