Matekpéldával oktat(na) a minisztérium egy kérdésre válaszul, ami nem is a számokról szól

Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.

  • Csik Veronika

"A köznevelésben tanító tanárok óriási hiánya miatt nem csorbul a gyermekek tanuláshoz való joga?" - tette fel a kérdését a Belügyminisztériumnak Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Erre (egyébként egy korábbi kérdésre hivatkozó) válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a KSH adataira hivatkozva azt írja:

2010 és a 2021/20221. tanév adatai között a változás 3 671 fő, azaz 12 év alatt csak ennyivel csökkent a pedagógusok száma.

Hozzátette, 2022. augusztus végétől mintegy 4 ezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusok besorolással rendelkezők száma – nem kell sok tehát, hogy a két számot egymásmellé helyezve kiderüljön, hogy nincs is tanárhiány?

Arról viszont végül nem esik szó, hogy a hiány, bármekkora is legyen az, mennyiben sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát. "Ez nem politika, csak szín tiszta matematika" - tette hozzá az államtitkár, akinek egyébként korábban szintén meggyűlt a baja a matekkal, méghozzá pont egy, a tanárok számával kapcsolatos posztban.

Mekkora az akkora?

A gyakorlatban a szakszervezetek szerint a tanárhiány a fent említett alig négyezres számnál jóval, magasabb: egészen pontosan 16 440 pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból. A kormány intézkedési, vagy éppen azok hiánya pedig újabb és újabb felmondásokhoz vezetnek - a napokban még három (egyébként korábban aktívan tiltakozó) tanár mondott fel többek között a helyzet reménytelenségére hivatkozva.

A KSH-adatok mellett válaszában egyébként Rétvári Bence kitért a tanárok béremelési tervezetére is. Azt írta, "idén januártól 10%-kal emelkedtek a pedagógus bérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21%-ra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10% helyett 25%-os, 2025-ben 29%-os emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75%-kal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet."

Hozzátette, ha a "hosszú késlekedés után megérkeznek a Magyarországnak járó források, akkor a pedagógusok az idei 10%-os és 21%-os béremelés közötti különbözetet utólag 2023. január 1-ig visszamenőlegesen meg fogják kapni".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.