Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.
"A köznevelésben tanító tanárok óriási hiánya miatt nem csorbul a gyermekek tanuláshoz való joga?" - tette fel a kérdését a Belügyminisztériumnak Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Erre (egyébként egy korábbi kérdésre hivatkozó) válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a KSH adataira hivatkozva azt írja:
2010 és a 2021/20221. tanév adatai között a változás 3 671 fő, azaz 12 év alatt csak ennyivel csökkent a pedagógusok száma.
Hozzátette, 2022. augusztus végétől mintegy 4 ezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusok besorolással rendelkezők száma – nem kell sok tehát, hogy a két számot egymásmellé helyezve kiderüljön, hogy nincs is tanárhiány?
Arról viszont végül nem esik szó, hogy a hiány, bármekkora is legyen az, mennyiben sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát. "Ez nem politika, csak szín tiszta matematika" - tette hozzá az államtitkár, akinek egyébként korábban szintén meggyűlt a baja a matekkal, méghozzá pont egy, a tanárok számával kapcsolatos posztban.
Mekkora az akkora?
A gyakorlatban a szakszervezetek szerint a tanárhiány a fent említett alig négyezres számnál jóval, magasabb: egészen pontosan 16 440 pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból. A kormány intézkedési, vagy éppen azok hiánya pedig újabb és újabb felmondásokhoz vezetnek - a napokban még három (egyébként korábban aktívan tiltakozó) tanár mondott fel többek között a helyzet reménytelenségére hivatkozva.
A KSH-adatok mellett válaszában egyébként Rétvári Bence kitért a tanárok béremelési tervezetére is. Azt írta, "idén januártól 10%-kal emelkedtek a pedagógus bérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21%-ra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10% helyett 25%-os, 2025-ben 29%-os emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75%-kal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet."
Hozzátette, ha a "hosszú késlekedés után megérkeznek a Magyarországnak járó források, akkor a pedagógusok az idei 10%-os és 21%-os béremelés közötti különbözetet utólag 2023. január 1-ig visszamenőlegesen meg fogják kapni".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
