Egyértelmű a kapcsolat a minőségi oktatás és a jövőbeli gazdasági jólét között – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása Eric Hanushek közgazdásznak, a Stanford Egyetem Hoover Intézete főmunkatársának, aki hétfőn tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián.
Az oktatás és gazdaság kapcsolatának nemzetközi hírű kutatója szerint az egyének képességei erősen befolyásolják gazdasági jövőjüket, egy társadalom készségei pedig meghatározzák az országok gazdasági növekedésének lehetőségeit. Ugyanakkor eredményei alapján úgy látja, „nincs szoros összefüggés az iskolákra költött pénz mennyisége és a teljesítményük között. Vagyis a pénzt sokkal hatékonyabban lehetne elkölteni az iskolákban a teljesítmény növelése érdekében, mint ahogy az iskolák ténylegesen működnek.”
Eric Hanushek előadása előtt interjút adott az mta.hu-nak, amelyben az iskolai teljesítmény kapcsán kiemelte: „az iskolában a tanárok rátermettsége a legfontosabb. (…) Szinte triviálisnak hangzik, hogy fontos a tanár hatékonysága. Csakhogy kiderült, hogy hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tanárok mennyire segítik a gyerekek tanulását. Ez a Covid-időszakában vált a napnál is világosabbá, amikor a gyerekek hosszú időn át nem mehettek iskolába, és nem segítettek nekik a tanárok. Emiatt pedig nem ment nekik olyan jól a tanulás, hiába állt rendelkezésükre a számítógépes technológia.”
A közgazdász szerint az országok gazdasági növekedésében meglévő különbségek szorosan összefüggnek az emberek készségeivel, vagyis azzal, mi folyik az iskolákban.
A pedagógusok világszerte tapasztalt hiányával kapcsolatban azt mondta, hogy tanárokból „mindenhol hiány van, különösen a matematika és a természettudományos tárgyak tanáraiból, sőt egyéb képesítésű pedagógusokból is. Az Egyesült Államokban például nyelvtanárokból és a speciális oktatásban alkalmazható tanárokból van a legnagyobb hiány. Erre egy közgazdász csak egyféle választ adhat: többet kell fizetnünk azoknak az embereknek, akikre szükségünk van. Ugyanakkor nem akarjuk mindenkinek megemelni a fizetését, mert bizonyos szakok terén nincs tanárhiány. Vagyis a válasz egy közgazdász számára egyértelmű, de az iskolák számára már sokkal nagyobb fejtörést okoz.”
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
