Egyértelmű a kapcsolat a minőségi oktatás és a jövőbeli gazdasági jólét között – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása Eric Hanushek közgazdásznak, a Stanford Egyetem Hoover Intézete főmunkatársának, aki hétfőn tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián.
Az oktatás és gazdaság kapcsolatának nemzetközi hírű kutatója szerint az egyének képességei erősen befolyásolják gazdasági jövőjüket, egy társadalom készségei pedig meghatározzák az országok gazdasági növekedésének lehetőségeit. Ugyanakkor eredményei alapján úgy látja, „nincs szoros összefüggés az iskolákra költött pénz mennyisége és a teljesítményük között. Vagyis a pénzt sokkal hatékonyabban lehetne elkölteni az iskolákban a teljesítmény növelése érdekében, mint ahogy az iskolák ténylegesen működnek.”
Eric Hanushek előadása előtt interjút adott az mta.hu-nak, amelyben az iskolai teljesítmény kapcsán kiemelte: „az iskolában a tanárok rátermettsége a legfontosabb. (…) Szinte triviálisnak hangzik, hogy fontos a tanár hatékonysága. Csakhogy kiderült, hogy hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tanárok mennyire segítik a gyerekek tanulását. Ez a Covid-időszakában vált a napnál is világosabbá, amikor a gyerekek hosszú időn át nem mehettek iskolába, és nem segítettek nekik a tanárok. Emiatt pedig nem ment nekik olyan jól a tanulás, hiába állt rendelkezésükre a számítógépes technológia.”
A közgazdász szerint az országok gazdasági növekedésében meglévő különbségek szorosan összefüggnek az emberek készségeivel, vagyis azzal, mi folyik az iskolákban.
A pedagógusok világszerte tapasztalt hiányával kapcsolatban azt mondta, hogy tanárokból „mindenhol hiány van, különösen a matematika és a természettudományos tárgyak tanáraiból, sőt egyéb képesítésű pedagógusokból is. Az Egyesült Államokban például nyelvtanárokból és a speciális oktatásban alkalmazható tanárokból van a legnagyobb hiány. Erre egy közgazdász csak egyféle választ adhat: többet kell fizetnünk azoknak az embereknek, akikre szükségünk van. Ugyanakkor nem akarjuk mindenkinek megemelni a fizetését, mert bizonyos szakok terén nincs tanárhiány. Vagyis a válasz egy közgazdász számára egyértelmű, de az iskolák számára már sokkal nagyobb fejtörést okoz.”
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
