Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.
Havi százezer forint - ekkora összeget kapnak azok az elsőéves, nappali tagozatos hallgatók, akik első helyen jelölték meg a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Egyetem valamelyik pedagógusképzését, és be is kerültek a szakra. A két felsőoktatási intézmény néhány hete jelentette be a Zircen Janka program elindulását, amelynek egyértelműen az a célja, hogy növelje a pedagógusszakosok számát. A szegedi egyetemen a 2023/2024-es tanévben ötven, a Gál Ferenc Egyetemen félévente tizenöt hallgató kaphatja meg a támogatást, amelyre minden szemeszterben újra pályázhatnak a hallgatók.
A Nyíregyházi Egyetem már 2021 óta havi 50 ezer forintos ösztöndíjat ad az elsőéves tanárszakos hallgatóknak, a nappali tagozatos elsőévesek emellett egy laptopot is kapnak - igaz, ez nem csak a pedagógusképzéseken tanulóknak jár.
Leendő tanároknak szóló ösztöndíjprogramot indított a Pécsi Tudományegyetem. A nappali tagozatos, osztatlan tanárszakon tanulók az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 ezer forintos egyszeri támogatást kapnak, majd havi 20 ezer forint jár azoknak, akik egy félévben legalább 30 kreditet gyűjtenek. Az ösztöndíjas hallgatókat ráadásul a diploma megszerzése után szintén egyszeri, 400 ezer forintos pályakezdési támogatással segíti az egyetem.
Az ötlet egyébként nem új, a különböző pedagógusképzéseken tanulók már 2013 pályázhatnak a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra, amellyel évente 125-375 ezer forintot kaphatnak. Az osztatlan tanárképzésen, gyógypedagógia vagy tanító szakon tanulóknak ehhez azonban vállalniuk kell, hogy megszerzik a diplomát, azt követően pedig legalább annyi ideig dolgoznak "a támogató által megjelölt köznevelési kör egy intézményében", ameddig az ösztöndíjat kapták.
Drasztikus tanárhiány
Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a pedagógusszakosok számát. Néhány évvel ezelőtt 17-18 ezer jelentkező közül átlagosan 10-11 ezren felvételiztek sikeresen pedagógusképzésre, 2021-ben viszont már csak 7327-en, 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.
A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
„Ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A tervezett béremelés magasabb, mint amit a szakszervezetek követelnek” – ezt írta közleményében a Belügyminisztérium, miután a köznevelési államtitkár újra egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
