Van, ahol laptoppal, máshol havi százezer forintos ösztöndíjjal csábítanának hallgatókat a tanárszakokra

Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.

  • Székács Linda

Havi százezer forint - ekkora összeget kapnak azok az elsőéves, nappali tagozatos hallgatók, akik első helyen jelölték meg a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Egyetem valamelyik pedagógusképzését, és be is kerültek a szakra. A két felsőoktatási intézmény néhány hete jelentette be a Zircen Janka program elindulását, amelynek egyértelműen az a célja, hogy növelje a pedagógusszakosok számát. A szegedi egyetemen a 2023/2024-es tanévben ötven, a Gál Ferenc Egyetemen  félévente tizenöt hallgató kaphatja meg a támogatást, amelyre minden szemeszterben újra pályázhatnak a hallgatók.

A Nyíregyházi Egyetem már 2021 óta havi 50 ezer forintos ösztöndíjat ad az elsőéves tanárszakos hallgatóknak, a nappali tagozatos elsőévesek emellett egy laptopot is kapnak - igaz, ez nem csak a pedagógusképzéseken tanulóknak jár.

Leendő tanároknak szóló ösztöndíjprogramot indított a Pécsi Tudományegyetem. A nappali tagozatos, osztatlan tanárszakon tanulók az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 ezer forintos egyszeri támogatást kapnak, majd havi 20 ezer forint jár azoknak, akik egy félévben legalább 30 kreditet gyűjtenek. Az ösztöndíjas hallgatókat ráadásul a diploma megszerzése után szintén egyszeri, 400 ezer forintos pályakezdési támogatással segíti az egyetem.

Az ötlet egyébként nem új, a különböző pedagógusképzéseken tanulók már 2013 pályázhatnak a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra, amellyel évente 125-375 ezer forintot kaphatnak. Az osztatlan tanárképzésen, gyógypedagógia vagy tanító szakon tanulóknak ehhez azonban vállalniuk kell, hogy megszerzik a diplomát, azt követően pedig legalább annyi ideig dolgoznak "a támogató által megjelölt köznevelési kör egy intézményében", ameddig az ösztöndíjat kapták.

Drasztikus tanárhiány

Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a pedagógusszakosok számát. Néhány évvel ezelőtt 17-18 ezer jelentkező közül átlagosan 10-11 ezren felvételiztek sikeresen pedagógusképzésre, 2021-ben viszont már csak 7327-en, 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.

A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.