Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.
Havi százezer forint - ekkora összeget kapnak azok az elsőéves, nappali tagozatos hallgatók, akik első helyen jelölték meg a Szegedi Tudományegyetem vagy a Gál Ferenc Egyetem valamelyik pedagógusképzését, és be is kerültek a szakra. A két felsőoktatási intézmény néhány hete jelentette be a Zircen Janka program elindulását, amelynek egyértelműen az a célja, hogy növelje a pedagógusszakosok számát. A szegedi egyetemen a 2023/2024-es tanévben ötven, a Gál Ferenc Egyetemen félévente tizenöt hallgató kaphatja meg a támogatást, amelyre minden szemeszterben újra pályázhatnak a hallgatók.
A Nyíregyházi Egyetem már 2021 óta havi 50 ezer forintos ösztöndíjat ad az elsőéves tanárszakos hallgatóknak, a nappali tagozatos elsőévesek emellett egy laptopot is kapnak - igaz, ez nem csak a pedagógusképzéseken tanulóknak jár.
Leendő tanároknak szóló ösztöndíjprogramot indított a Pécsi Tudományegyetem. A nappali tagozatos, osztatlan tanárszakon tanulók az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 ezer forintos egyszeri támogatást kapnak, majd havi 20 ezer forint jár azoknak, akik egy félévben legalább 30 kreditet gyűjtenek. Az ösztöndíjas hallgatókat ráadásul a diploma megszerzése után szintén egyszeri, 400 ezer forintos pályakezdési támogatással segíti az egyetem.
Az ötlet egyébként nem új, a különböző pedagógusképzéseken tanulók már 2013 pályázhatnak a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra, amellyel évente 125-375 ezer forintot kaphatnak. Az osztatlan tanárképzésen, gyógypedagógia vagy tanító szakon tanulóknak ehhez azonban vállalniuk kell, hogy megszerzik a diplomát, azt követően pedig legalább annyi ideig dolgoznak "a támogató által megjelölt köznevelési kör egy intézményében", ameddig az ösztöndíjat kapták.
Drasztikus tanárhiány
Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a pedagógusszakosok számát. Néhány évvel ezelőtt 17-18 ezer jelentkező közül átlagosan 10-11 ezren felvételiztek sikeresen pedagógusképzésre, 2021-ben viszont már csak 7327-en, 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.
A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
