Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
A Forbes-nak adott interjúban azt mondta, a magyar iskola nem hatékony. „A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el, mert rosszul strukturáljuk a munkát. Az említett kérdésekben nincs konszenzus, mint ahogy abban sem, mi a minőség, mikor vagyunk boldogok. Azt mindenki látja, hogy valahogy nem elég minőségi az oktatás, de pontosabban nem beszélünk ezekről a kérdésekről” – magyarázta.
A tanárhiányról azt mondta, a mikroiskoláikban van elég tanár, „a Budapest School egyik előnye munkahelyként, hogy nálunk az életpályamodellhez a portfóliót nem kell megcsinálni, bizonyítványt nem kell körmölni, tanmenetet nem kell szeptemberben leadni, mint egy állami iskolában”.
„Ja, és ha valami nem tetszik, nem fogom kirúgni a tanárt, mondván, „nem tehettem mást”. Ezek már vonzóvá teszik az állásajánlatot, sajnos nem annyira magas most a léc a tanári munkaerőpiacon” – tette hozzá.
Halácsy Péter szerint a nagy kérdés az, hogy lehet-e kevesebb tanári jelenléttel ugyanazt a minőséget hozni, és mit lehetne kivenni a tanárok kezéből, hogy kreatív idejük szabaduljon fel. Kevesebb és kevésbé leterhelt tanár kell egyszerre. Duplán komplex kérdés. Ehhez struktúrát kell váltani – magyarázta, hozzátéve, szerinte az egyik megoldás, hogy több pedagógiai asszisztens kell.„Egy osztályfőnöknek nem az a legnagyobb értékteremtő feladata, hogy kézzel bizonyítványokat ír és aláír, vagy dolgozatokat szed be” – mondta.
„Nettó 500 ezer forint egy korrekt összeg” – válaszolt arra a kérdésre, mekkora fizetést kellene adni a tanároknak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
