Ez a hét is tüntetéssel indult, miközben a kormány figyelmen kívül hagyva az elmúlt hónapok tiltakozásait benyújtotta a státusztörvény tervezetét a parlament elé. A héten elkezdődtek a szóbeli érettségik is, miközben Romániában bizonytalan, mikor indulnak a vizsgák a sztrájkoló pedagógusok miatt. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
Budapesten és vidéken is kétségbeejtő a helyzet; több ezer tanár hiányzik a rendszerből, akiket különböző eszközökkel próbálnak pótolni az egyelőre még pályán lévő kollégáik.
A dabasi Gyóni Géza Általános Iskolában többek között magyartanárt, tanítót és ének-zene szakos pedagógust is keresnek.
Még véget sem ért a 2022/2023-as tanév, de már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közszolgállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg a státusztörvény benyújtása is tovább rontott. A kérdés elsősorban az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.
Ráadásul minderről a kormányközeli sajtónak beszélt Freund Tamás.
Azonnali hatállyal rúgták ki, pedig érettségiző osztálya volt.
A pedagógusok közel fele nehezen, vagy nagyon nehezen él meg jövedelméből egy friss felmérés szerint, ráadásul a tanárhiány is egyre égetőbb probléma.
Nem egy munkát, hanem a hivatásukat hagyták ott azok a tanárok, akik egzisztenciális okokból döntöttek a pályaelhagyás mellett.
Korábban ez a kérdés nem merült volna fel az elsődleges szempontok között, amit figyelembe kell venniük a szülőknek az iskolaválasztáskor. A jelenlegi pedagógushiány mellett azonban nem elhanyagolható, hogy lesz-e, aki tanítsa a gyerekeket a kiválasztott iskolában.
A köztársasági elnök Tolcsván, a korábbi gimnáziumi tanárához köthetően beszélt a pedagógusokról.
Pedagógus végzettségű, bár nem oktat, de gyerekein keresztül belelát a magyar valóságba. Kállai Kornélia január óta minden szerda reggel kiáll a hozzá legközelebb eső zebrához és így próbálja meg felhívni a figyelmet a közoktatás helyzetére.
A fővárosi iskolák helyzetét részletesebben ismerjük, mert nagyobb figyelmet kaptak a sajtóban. Vidéken azonban nehezebb rávenni a pedagógusokat a nyilatkozásra, mert félnek a következményektől. Van iskola, ahol kifejezetten megtiltották a tantestületnek, hogy interjút adjanak.
Egyértelmű a kapcsolat a minőségi oktatás és a jövőbeli gazdasági jólét között – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása Eric Hanushek közgazdásznak, a Stanford Egyetem Hoover Intézete főmunkatársának, aki hétfőn tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián.
Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.
Többek között a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi egyetem is extra ösztöndíjakkal ösztönözné a felvételizőket arra, hogy valamelyik pedagógusképzésre jelentkezzenek.
Egy éve volt az első sztrájk - a Pedagógus Egység jövő héten tart majd akciót a Hősök terén.
Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
